2016. augusztus 3., szerda

Keserédes


Vannak napok, amikor különösen nehéz.

JÓZSEF ATTILA: (KÖNNYŰ EMLÉKEK...)

Könnyű emlékek, hová tüntetek?
Nehéz a szívem, majdnem zokogok.
Már nem élhetek meg nélkűletek,
már nem fog kézen, amit megfogok.

Egy kis játékot én is érdemelnék -
libbenjetek elő, ti gyönge pillék!

Emlékek, kicsi ólomkatonák,
kikért annyira sóvárogtam én
s akiknek egyengettem szuronyát -
törökök, búrok, gyüljetek körém!
Kis ágyúk, ti is álljatok föl rendben!
Nehéz a szívem. Védjetek meg engem!


***



A "gyermek" amerikai palacsintát készít ebédre   ̶̶  önként, szeretetből.


***

 

Nem éppen ifjan saját autóm lett, újratanultam vezetni, s ma először egy szál magamban mentem a munkahelyemre és vissza. Micsoda távlatok...



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése