2014. szeptember 14., vasárnap

Otthon

Meddig mondom, hogy hazamegyek, hogy otthon... Mitől otthon, ha üres a ház... Nincs már senki fontos a faluban, a mi családunk ott múlt idő. Ahogy a falu is múlt idő az én életemben: a gyerekkorom, a szüleim, az emlékeim – az énem egy darabja... de akkor mégiscsak jelen.




Hazafelé. A Káprások alatt hullámzik a víz. Belvíz.



 Halásziban jól termett az idén a tök.



 Horkát elhagyva feltűnik a szakali templom.


 

 A temetőből fényképezve látszik, hogy hogy csordultig az Ipoly.



Egy csiga marad otthon.



Hajtják haza a csordát egy szlovákiai faluban. Otthonról megyünk hazafelé.


2014. augusztus 23., szombat

Búcsú




A templom, amelyet szobája ablakából éjjel-nappal látott.



A falu, ahol két és fél hónap híján 59 évet élt.



Az Ipoly, amelynek partján olykor-olykor sétált.



A dombok, amelyeket udvaráról, ablakából látott.



A ház, ahol több mint 50 éve lakott.



 Ő maga szűk két évvel ezelőtt.



Végső nyughelye.



2014. augusztus 15., péntek

2014. augusztus 5., kedd

London 9.


Westminsteri apátság

Lassan ezeréves, évszázadok bővítették, szépítették – magán viseli a gótika egymást követő korszakainak jegyeit. A Miasszonyunk-kápolna (Lady Chapel) – VII. Henrik építtette – mennyezete lélegzetelállítóan gyönyörű. A bejutáshoz sorban kellett állni, de 20 perc alatt benn voltunk. A belépőhöz (ha jól emlékszem: 22 font) autoguide jár – magyar nyelvű változata kifogástalan –, mi  mintegy két és fél óra alatt jártuk végig az épületet.




A katedrális koronázási és temetkezési hely (nem csak királyoké – tudósoké, költőké is) – benn fényképezni nem lehet, ezt én későn vettem észre, de onnantól betartottam.



  Itt van eltemetve pl. Darwin.



Az ismeretlen katona síremlékét papírból készült pipacsok övezik.





A kerengő.



A háttérben már a parlament épülete látható.