2015. június 11., csütörtök

Petri olvasása közben

"Az idő nem gyógyítja be a sebeket: jogilag lehet, hogy van, de magánemberileg  – legalábbis számomra – nem létezik elévülés... Gyorsan hozzáteszem: mindez nem akar valamiféle etikai imperatívusz lenni; egyszerűen ilyen vagyok alkatilag – nem tudok sajnos felejteni." 

"Mindig is utáltam a keresztényvallások szeretetmániáját. Sok embert szerettem, de az, hogy nekem mindenkit szeretnem kelljen, nem volt számomra soha elviselhető."

Keresztury Tibor Petriről szóló monográfiáját forgatom, megállapítom, hogy (már?, most?) nincs türelmem secunder irodalmat olvasni, érdektelen... De Petri versei, a vele készült interjú most is leköt, elgondolkodtat. Ez a nyers őszinteség, önismeret, higgadt szembenézés, racionalitás üdítően hat egy kenetes, álszent világban.

3 megjegyzés:

  1. Én is megvettem a Keresztúry kötetet, még nem mondtam le róla, de az eleje nyögvenyelősen megy nekem is :)

    VálaszTörlés
  2. Itt vannak nagyon jó interjúk Petrivel, irodalmi műveket elemez, nekem nagyon tetszik:

    http://beszelo.c3.hu/szerzok/kisbali-laszlo

    VálaszTörlés