"Ma reggel kilépek az utcára, kicsit később, mint máskor, szombat lévén. Eltűnt a nagy reggeli nyüzsgés már ilyenkor, és csak nézem a reggeli lapok felírásait, és hirtelen úgy érzem, szédülés jön rám, be kell hunynom a szememet, és egészen mélyről és állati szűkölő félelemmel megborzongok. A német csapatok átlépték az osztrák határt, a kormányt átadták a nemzetiszocialistáknak. Csak nézem, hogy mindenki megy természetesen a dolga után, kívülről semmi sem látszik az utcán, az embereken, és mindent képesek elviselni. Őrületesen rugalmas és nyújtható az emberi tűrés."
(Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése