25 éve

              Radnóti Miklós: KÉT KARODBAN


              Két karodban ringatózom
              csöndesen.
              Két karomban ringatózol
              csöndesen.
              Két karodban gyermek vagyok,
              hallgatag.
              Két karomban gyermek vagy te,
              hallgatlak.
              Két karoddal átölelsz te,
              ha félek.
              Két karommal átölellek
              s nem félek.
              Két karodban nem ijeszt majd
              a halál nagy
              csöndje sem.
              Két karodban a halálon,
              mint egy álmon
              átesem.

(25 éve ilyenkor szombat volt. Reggel kicsit dideregtünk kosztümben és öltönyben. Korábban érkeztünk, mint a kitűzött időpont, s végeztünk, mire be kellett volna menni – az egész nem tartott 10 percig sem. Az anyakönyvvezető kicsit csodálkozott, hogy nincs gyűrűhúzás, de gratulált. Aztán négyesben a Margitszigetre mentünk, a teraszon, tavaszi napsütésben söröztünk, majd a Wernesgrüner sörözőben költöttük el az esküvői ebédet. Azóta – papírral is – együtt.)