Viszonylag időben hazaérek, gyerek, kutya nincs itthon, kiülök a habos kávémmal a loggiára - kellemes langymeleg van - kezemben a Távozó fa, hátulról előre kezdem (többedszer) olvasni (kivéve angol nyelvű versek). Lassan rám esteledik.

Kérdés és válasz

Mi hajtott az életben?

A balga hit,

hogy van valami a világban, 

mi rám vár,

mit nem nélkülözhetek,

mi kizárólag az enyém,

mi betölt,

csak meg kell találni.

Három éve

ezen a napon halt meg anyu. A kardvirághagymákat az ő kertjéből hoztam el.

 

18 év

Ma, 7.45-kor N. 18 éves lett. Perceken belül megérkezik R.-vel Londonba. Ma sem gondolom másképp.

Ma - egy mondat jegyében

Az életemben egy fontos szerepet betöltő ember azt mondta: ha könyvre kért pénzt a szüleitől, mindig kapott. (Minden szó magyarul van, de ezt a mostani tizenévesek többsége valószínűleg  több okból nem is érti.) Én sem tagadtam meg soha ezt a gyerekemtől. Ma valakinek ajándékot venni tértünk be a könyvesboltba, de választott magának könyvet N. is, én is. Magamnak mostanában csak elektronikusan veszek könyvet (nem fér el több a lakásban), de A szív segédigéinek nem tudtam (nem is akartam) ellenállni. Sok Esterházy megvolt, a megvoltnak a fele megvan, de korántsem volt teljes a gyűjtemény. (Az olvasottság sem.) Itthon belelapozok - majd este kézbe veszem, gondolom -, s szíven üt egy (három) mondat: "Aki él, nem rejtőzhet el. Szép lassan minden megtörténik az emberrel. Zsugorodik a zsugori idő."

Meg kell a szívnek szakadni,

avagy MTI a béka segge alatt.

"Augusztusban dupla családi pótlékot kapnak a családok, hogy könnyebben tudjanak készülni az iskolakezdésre..." 

"Az államtitkár közlése szerint, mivel sok családnak fokozott anyagi megterhelést jelent az iskolakezdés, a kormány úgy döntött, hogy a szeptemberi családi pótlékot több mint egy héttel korábban folyósítják. Így augusztusban a családok kétszer, a hónap elején és a hónap végén is kapnak családi pótlékot."

A szécsényi ferences kolostorban

"A kolostor és templom építésére XXII. János pápa 1332. május 9-én kelt engedélye alapján, Szécsényi Tamás erdélyi vajda adományaként került sor." (Forrás: itt.) A templom ma Nógrád megye legnagyobb temploma.

"A ferences kolostor a koldulórendi szokásoknak megfelelően a település délnyugati sarkába, közvetlenül a városfal mellé települt. A középkorban ez volt a város legmagasabban fekvő része. A templomot az Árpád-kori plébániatemplom helyére építették.

Szécsényi Tamás fölhasználva összeköttetéseit a legjobb mestereket hozatta, hogy szép és nagy épületegyüttest építhessen. Minderről a kolostor első építkezéséből fönnmaradt részei, főleg a gótikus sekrestye, a föléje épített gótikus terem (Rákóczi-terem) és a templom szentélye tanúskodik. A külföldi mesterek vezetése alatt két éven belül nagyjából készen állt a templom és kolostor." (Forrás: uo.)

Ami ma látható, sokszori tűzvész, pusztítás, újjáépítés, átalakítás eredménye. (L. a forrást.)

 

  A kerengőben.

 

 A kolostorudvar.

 Jól látható, hogy a templom szentélyének ablakait befalazták.

A főoltár. Az idegenvezető közlése szerint korábbi időkben az oltár körüljárható volt, az ablakok befalazása után (a barokkban?) került egészen a falhoz. Alatta a Forgách család temetkezési helye található - a feltárás most is zajlik.

 Gótikus imafülkék (sajnos rossz felvétel) a szentélyben.

 

 Az apszis és a hajó mennyezetfreskói az 1970-es években készültek.

 A gótikus sekrestyében (eredetileg káptalanterem).

 

  Az egyik zárókő.

A Rákóczi-teremben. Bár a forrás alapján csak a hagyomány szerint aludt itt Rákóczi a szécsényi országgyűlés idején, az idegenvezető állítsa szerint, amikor Rákóczi Szécsénybe ért, a Borjúpáston még nem készült el a sátra, s 4 éjszakát itt töltött.

18. századi falfestés töredéke.

Személyesen kötődöm Szécsényhez: anyám idevaló, nagyanyám, dédanyám bár a Felvidéken születtek, életük nagyon nagy részét itt töltötték; ebben a templomban volt anyám öccsének az esküvője; amikor még nagy volt apai nagyanyám beleszólása a szűk értelemben vett családi éltünkbe, az ő elvárása volt, hogy bérmálkozzam - ebben a templomban történt.

A város,

ahol életem 1/6-át töltöttem,  ma rendezettebb, mint Esztergom, az itteni lepusztultságnak nyoma sincs. De...

 "Az utca, ahol valaha laktam..." Sőt: a ház - gáz és rács nem volt.

 Eltűnt a sztélé. Balassi szobor a gimnázium előtt/mellett.

Leánykori nevén: Majomsziget - ma: Civitas Fortissina tér. A magas épületben működött egykor a földhivatal (apám egy időben itt dolgozott), sokkal később, ideiglenesen művelődési házként (is) funkcionált (itt láttam a Hóvirágünnepet).

 

 Szépek a beültetések.

 Hm, mi lesz a Csíki sörrel?

(Az épületben lakott az egyik osztálytársam, hozzájuk menekült be az egyik túszul ejtett lány 1973 januárjában.)

 Íme a térnek nevet adó, korszellemnek megfelelő ízlésű szobor.

 

A renovált megyeháza. A rozsdabarna színezés nem feltétlenül tetszik.

A nagyok emléktáblái a megyeháza falán.

 "Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!"

 Ez szép lett. Diákkoromban a városi könyvtár - rengeteg időt töltöttem itt.

 A Palóc Múzeum elé cseszve a vitézi rend országzászló tartó monstruma.

 Petőfi kissé félreállítva egy jellegtelen szökőkút kedvéért.

Hál' Istennek! De legalább helyesírási hiba nélkül hirdetné!