"... hogy a saját magyar nyelvünkön beszéljek"

"... 97 százalékban bizalmat szavazni egy leendő vagy egy fönnálló állami nyugdíjrendszernek, ez pszichológiailag példátlannak tűnő és logikátlan fejlemény. Talán azt érdemes kiolvasnunk ebből, én legalábbis így magyarázom a fejleményeket, hogy az emberek vágynak arra, hogy bizalmat szavazhassanak a jövőnek. Hogy bizalmat szavazhassanak a saját államuknak, és bizalmat szavazhassanak Magyarország jövőjének. A 97 százalék erről szól."

Saját magyar nyelvén a miniszterelnök így értelmezi a történteket.

1990 előtt egyszer sem voltam szavazni: az volt a szabad választásom, hogy nem választok, mert nincs választási lehetőség. A bizalmat úgy 97 százalékban akkor is megszavazták. A "szabad" választásnak most is hasonló alternatíváját kínálta a hatalom.

„Ez a 3 százalék [a maradók] épp arra elegendő, hogy azt tudjuk mondani, no ugye, hogy volt választási lehetőség. Hiszen több mint százezren döntöttek úgy, hogy nem azt az utat járják, amit a kormány javasol, hanem egy másikat. Egy 100 százalék nekem is gyanús lett volna. De így, hogy volt 3 százalék, és teljesen világos volt, hogy egyetlen ember sem maradt le a magánnyugdíjrendszerben való maradás lehetőségéről technikai okok miatt, innentől kezdve azt gondolom, nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a választás szabad volt."

Mintha elfogyna a türelem, kilóg a lóláb.

"Én nem akarok vitát folytatni semmiféle magánpénztárral. Ez a vita eldőlt. Szerintem kár illúziót kelteni vagy olyan benyomást kelteni a magyar közéletben, mintha bármilyen módon, akár alkotmánybírósági ítélettel ez a helyzet megváltoztatható lenne. Nem lehet. Ez egy végleges rendszer. Kétpilléres magyar nyugdíjrendszer. Ezt nemcsak mint alkotmányjoghoz valamelyest konyító ember mondom, hanem mint olyan ember is, aki benne van a következő alkotmány előkészítésében."

Ez már a saját, magyar nyelvünk. Részemről ehhez ragaszkodom, nem emigrálok belőle, és tiltakozom az ellen, hogy bárki a szavaknak az évszázados, évezredes közmegegyezéssel szembemenő jelentést tulajdonítson.

"Matolcsy minisztériuma sérelmezi azt is, hogy az IMF a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását »de facto államosításnak« nevezi. »Ezzel szemben az állami nyugdíjrendszerbe a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka lépett vissza. Miután ez az emberek szabad döntése alapján történt, ezért ez semmiképpen nem nevezhető államosításnak« – írja a közlemény."

Persze, "a 3 százalék épp arra elegendő, hogy azt tudjuk mondani..."

Cui prodest

Január 20-án az adósságrendezés alatt álló városban a képviselő-testület a polgármester indítványára újratárgyalta az egyszer már elfogadott költségvetést. A polgármester álláspontja szerint a Fidesz-frakció 13-án benyújtott, elfogadott, előzetesen senkivel nem egyeztetett módosító indítványa nem teszi lehetővé az alapfeladatok biztonságos ellátását, viszont nagy összegeket fordít nem kötelező feladatokra. A polgármester a 20-ai testületi ülés előtt, 17 órára népgyűlést hívott össze.

"Elfogadta az Adósságrendezési Bizottság kedden, Budapesten megtartott bizottsági ülésén a válságköltségvetést. A bizottsági tagok együtt, az adósságrendezési törvényt figyelembe véve fogadták el több módosítást követően a válságköltségvetést" – áll a Fidesz közleményében január 20-án. Az Adósságrendezési Bizottságban a bíróság által kijelölt biztos, a polgármester, az aljegyző (jegyző híján), a pénzügyi bizottság elnöke és egy képviselő vesz részt, a szavazati arány 4:1 volt.

A másodszori tárgyalás alkalmával a Fidesz-frakció szavazataival – 3 "nem" és 1 tartózkodás mellett – a képviselő-testület is elfogadta ezt a költségvetést.

Január 23-án a Hídlapban (amelyet a város 100%-os tulajdonában lévő Strigonium ad ki, vezetője hatáskörének bővítését már Tétényi polgármestersége alatt szavazta meg a testület) "Négy kérdés két válasz a válságköltségvetésről" címmel jelent meg egy interjú: Tétényi Éva polgármester és a fideszes frakcióvezető az interjúalany. Tétényi röviden válaszol, álláspontja változatlan. Érdemes alaposabban megnézni a frakcióvezető válaszait.

"... kedden megtartott Adósságrendezési Bizottsági ülésen a gondnok Úrral egyetértésben született meg az a válságköltségvetés, amely a törvénytelenül elindított adósságrendezés minél hamarabbi befejezését és a vagyonfelosztás elkerülését eredményezheti."

"A polgármester asszony által törvénytelenül Esztergom ellen elindított adósságrendezési eljárás miatt csak kötelező feladatokat láthat el az Önkormányzat..."

"...az általa törvénytelenül elindított csődeljárás..."

"... a Tétényi Éva által törvénytelenül elindított adósságrendezési eljárásból már nincs visszaút..."

Az "epiteton ornans" kiemelése mutatja: minden lehetséges alkalommal ezt kell sulykolni, a nép automatikusan ezt kösse az adósságrendezéshez, mert ha sokszor mondják, igaz is lesz: hiszen a nép gyermek, s a frakció ismeri valódi érdekeit, nem kell fölösleges dolgokkal terhelni. A politikussá válás egyes számú parancsa: légy papagáj? A 2. számú: nézd hülyének az embereket? De mit is akart a frakció? A meglévő mintegy 25 milliárdos hitel mellé újabbakat felvenni.

("A kedden megtartott Adósságrendezési Bizottsági ülésen a gondnok Úrral egyetértésben született meg az a válságköltségvetés...." – a fölösleges nagybetűk nagy-nagy tiszteletről tanúskodnak. Vagy valami másról.)

"Sajnálattal vettük tudomásul a január 13-ai testületi ülés előtt, hogy a Tétényi Éva polgármesterasszony által benyújtott válságköltségvetés a vagyonfelosztás szakadékába sodorná Esztergomot és ezért volt szükség a módosító indítvány beadására."

A város eladósodását nem Tétényi Éva idézte elő. Elkészített egy válságköltségvetést – ennek hiányában rendelhetné el a bíróság a vagyonfelosztást. Előterjesztése a város alapfeladatainak ellátásáról szól. (Újabb hitelek felvétele nélkül. Mit ajánlott a frakció az adósságrendezési eljárás megkezdése előtt? Hitelfelvételt.) Ezután jöhet a hitelezőkkel a megegyezés.

"A Fidesz-frakció továbbá arra törekedett, hogy a város működtethető legyen, az intézmények a Tétényi Éva által indított csődeljárás ellenére is életben maradjanak."

Csakhogy a számok nem igazolják a frakcióvezető szavait: az egyes közoktatási intézmények esetében a Tétényi költségvetéséhez képest a Fidesz-frakció által benyújtott és elfogadott költségvetésben az eltérés 10 milliótól 78 millióig terjed. A Tétényi előterjesztéséhez képest a frakció a kilenc óvodának összesen 112 995 000 forinttal kevesebbet szavazott meg, az általános iskolák együttesen 103 millióval kapnak kevesebbet, a középiskolák 157 595 000 forinttal, a Montágh magában 193 millió forinttal.

"... fél éven, egy éven belül jelentős esztergomi intézményeket kellett volna bezárni."

Hogy mi van? Kellett volna, ha a Tétényi-féle költségvetést fogadják el? De a frakció megvédte intézményeit a romboló szándékú Tétényivel szemben! Újbeszélül minden az ellenkezőjét jelenti.

"... olyan törvénnyel szembemenő tételek is szerepeltek költségvetésében, mint például 4,5 millió forint polgármesteri reprezentáció, vagy 6 millió forint reklám."

Tényleg megáll az ész. Kik szavaztak meg maguknak már az adósságrendezési eljárás alatt a ciklus végéig havi 20 ezer forintot telefonra, 6 ezret internetre? (Apropó: visszavonták már?) Vagy 30 millió forintot Meggyes Tamás és a Fidesz-frakciónak fontos emberek magánvádas ügyeinek ügyvédi költségeire? Hogy hogy nem megy a törvénnyel szembe a nem kötelező úszásoktatás finanszírozása (90 millió helyett végül "csak" 40 millió a "kicsit terhes" kategóriája), a heti 10 testnevelés költségei, a Strigoniumnak juttatott 90 millió (ki látott már olyat, hogy 90 millióba kerül beszedni a valamivel több mint 100 millió parkolási díjat)? A polgármester majd csapvízzel kínálja a hozzá érkező vendégeket. (Emlékszem, Meggyes Tamásnak sem volt reprezentációra egy fillérje sem: 2002-ben, mikor a város visszavette az Istvánt, eljött köszönteni bennünket: a könyvtárban hidegtálas állófogadás volt. Nyilván egy szponzora áldozatkész adományából.)

Az 1996. évi XXV. törvény mellékletében (adósságrendezés alatt ellátandó feladatok) ez áll:
"20. A képviselő-testület és a polgármesteri hivatal működtetése, valamint a hivatal dolgozóinak díjazása (bér és közterhei, dologi költségek), kivéve a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíját".

30 millió perekre szükséges a képviselő-testület működéséhez, 4,5 millió reprezentációra nem. (Hogy a reklámfelületek körüli anomáliát már ne is említsem.)

"... a város elveszítette a »gyermekek városa rangját«..."

No még egyszer: ki szán kevesebb pénzt a bölcsődére, az óvodákra, az iskolákra? Úgy van: a Fidesz-frakció (kezdek beletanulni). Mennyi pénz van a Szent Miklós Alapban? Ki fordította másra? Ki ad 0 forintot a költségvetésben a városi játszóterekre? Ki tervez összesen 10 millióval kevesebbet a rendszeres gyermekvédelmi támogatásokra? Válasz: a Fidesz-frakció.

"... és megszűnt a szociális gondoskodás rendszere, intézménye Esztergomban."

Ki ad mintegy 40 %-kal kevesebb pénzt a Glatz Gyula Szociális Központnak? Ki tervez lakásfenntartási támogatásra 1/3 annyi pénzt, mint Tétényi, bérpótló juttatásra alig több mint a fele összeget, átmeneti szociális támogatásra kevesebb mint a harmadát? Válasz: a Fidesz-frakció.

"... leállnak a beruházások, ezáltal megáll a fejlődés..."

A beruházások leálltak, amikor Tétényinek még eszébe sem jutott, hogy polgármester legyen. Tudom, ezt úgy kell mondani: a beruházások szüneteltek/nek. A leállás Tétényi bűne. Újbeszélül.

Az internetre a napokban kikerült beszédében a választási vereség éjszakáján azt mondja a volt polgármester: "Arra kérlek benneteket, hogy ne aggódjatok, ne adjátok fel, tovább fogjuk csinálni, és meg fogjuk valósítani mindazt, amire szüksége van ennek a városnak, és meg fogunk akadályozni mindent, mindent, amitől viszont félni kellene a mi közösségünknek. Sem a mocskos kezüket nem dughatják bele a kasszába. Az ilyen néhány misis bűnözőket le fogjuk takarítani a pályáról, meg fogjuk védeni az embereket: benneteket, a hivatalban dolgozókat, a cégeknél dolgozókat, mindenkit, aki segített nekünk. Meg fogjuk tudni őket védeni, és ezeket az embereket pedig, én azt gondolom, hogy (hosszan keresi a megfelelő szavakat) abba a helyzetbe fogjuk hozni, ami hozzájuk illik. El fogjuk róluk mondani, be fogjuk róluk bizonyítani, hogy mit műveltek. De nem is ez a lényeges, hanem az, hogy nincs semmi sem veszve, tudjuk tovább csinálni a munkánkat."

"... a mi közösségünk" 4838 fő volt 2010. október 3-án – ennyi szavazatot kapott összesen a 10 fős frakció, ennyivel szereztek a testületben kétharmadot. Esztergomban a választásra jogosultak száma az önkormányzati választások idején 23 931 fő volt, közülük 12 786 ember járult az urnákhoz.