2014. február 23., vasárnap
Vasárnapi vers
Borbély Szilárd: Egy kardal a sorsról
Nem tudhatja a sorsát
senki se közöttünk, ki a reggeli müzli
után indul a munkahelyére,
hallgatja a tévét, az autóban a rádiót
nézegeti, a pirosnál
kapcsolja be mobilját,
rendezi gondjai közt, mi a sürgősebb.
Születésnapja a kódszám,
mint másoknak is, vagy a párjáé,
hogy el ne felejtse. Bankkártyája
kezében a boltban. Feleségének
szülinapja a kódszám,
hogy el ne feledje virággal
várni, majd ha eljön a nap. Jár benne ki-be
a városi rossz levegő, fújtat, cigaretta zsebében,
de épp leszokóban, s egy hamburgert kap be ebédre.
Mint mindenki, úgy teszi dolgát
programozott gépek közt,
mint bioprogram, akit a gének,
a mémek, a társadalom
programozott be. Tévésorozatja
jár az eszébe, hogy elvágy.
S nem veszi észre a csillagokat,
a Holdat az égen. Mert élete önzés,
hiába ha pénzt vet a kéregetőknek,
zebrán ha kísér át vakokat,
adja helyét át villamoson
a roncs öregeknek, de mégis az élete
az csupa önzés. Mégis a lottószelvényt veszi
főnyereményre kacsintva,
olvassa a bulvárt, azt szereti,
ahol 20-80% a szöveg és képek
aránya, a szemétbe gyűri,
be ha végzett. Rejtvény fejt.
Egy névre keresgél a világhálón,
és a halott rabbi nevét olvassa, aki
vicceseket mondott, vagy bölcseket inkább?
de ki tudja ma már. Vagy nézi a tévét,
hány a halott mai nap. Ha
megölték, látja a helyszínelők
kordonait. Majd a tőzsde
mai állását grafikonban,
és aki ma a holnapi időjárás ábráit nézegeti,
a napocskát, felhőcskét, hópiheformát,
meglehet az, hogy az esti hírekben
másnap őt mutogatják majd, vagy gyerekeit:
elgázolták, feldarabolták vagy kibelezték,
és este a többiek nézik majd izgalommal
a hírekbe remegve. „De borzasztó,
mennyi a vér, a fejét is ahogy
lenyiszálták, szörnyű, miért történhet
ilyen, mit vétett a szegény…?” A hírek
után meg harsog a reklám.
(Vers és kép innen.)
2014. február 21., péntek
2014. február 19., szerda
Váci anzix
Zebegényi hétvégénken ellátogattunk néhány órára Vácra is. Valamikor sokat jártunk arra, de már régóta nem: rendezett város benyomását keltette.
A főtér. Előtérben a feltárt középkori Szent Mihály-templom.
Fehérek (domonkosok) temploma.
Egy új és jellegtelen Szent Hedvig-szobor a Fehérek templomának oldalánál.
Piaristák temploma.
Zaza mint turista.
Szent Erzsébet szobra a Duna-parti sétány elején.
Az ülőgumók hangsúlyozása egy szent esetében... hm...
Jobb sorsra érdemes szecessziós épület.
A Püspöki palota kapuja.
Zazát beengedték a kávéházba.
2014. február 18., kedd
Zebegényben jártunk 4.
A zebegényi templom kivételesen eredeti, gyönyörű épület. Mindössze két év alatt épült fel, de Kós Károly és Jánszky Béla terveiből – pénzszűke miatt – nem minden valósulhatott meg. A templom felszentelésének 100. évfordulója óta azonban sosem látott szépségében pompázik.
A templom homlokzatán a díszítés Kós eredeti tervei alapján 2010-ben készült el.
A szentély. A berendezési tárgyakat és az üvegablakokat Kós Károly tervezte.
A freskók Körösfői-Kriesch Aladár és tanítványai keze munkáját dicsérik.
Ez a kép nem az enyém, forrása itt.
A templom történetéről itt, felújításáról pedig itt lehet – fotókkal illusztráltan – érdekes dolgokat olvasni.
2014. február 17., hétfő
Zebegényben jártunk 3.
"Életem alakulására és munkásságom kifejlődésére elhatározó és döntő jelentőségű esemény volt, hogy 1924-ben megnősülve, kikerültem Zebegénybe, ahol azután megtaláltam a művészetem kibontakozásához szükséges minden élményt. A táj és az emberek összefüggő és elválaszthatatlan egységét láttam itt meg, olyan miliőben, mely nagyon megfelelt elgondolásaimnak. Az én képeim témája ez a két dolog a világon, amihez a legerősebb szálakkal vagyok hozzáfüzve (sic!): Zebegény és a családom..." – idézi Paulisineczné
Willem Vera Szőnyi önéletírásából (Regélő évek, mesélő képek
(Sonnenblumen Hagyományőrző Alapítvány, Zebegény, 2009)
Kerti pad (innen)
Falu ősszel (innen)
Este (innen)
A Szőnyi István Emlékmúzeumot tavaly nyáron felújították, újdonság, hogy a festő lányának és férjének emlékszobát alakítottak ki.
Korábbi látogatásunkkor vettük meg a Roma summus amor c. könyvet, amely Szőnyi Zsuzsa és Cs. Szabó levelezését tartalmazza, nemrég A Triznya-kocsmát a nyergesi könyvesboltban, most pedig Levelek Rómából és a Levelek otthonról c. kötetet a múzeumben. Szőnyi Zsuzsa – az idén lesz 90 éves – rendkívüli ember: hallatlan munkabírásának intelligenciájának, szervezőkészségének sokat köszönhet a magyar irodalom.
2014. február 16., vasárnap
Vasárnapi vers
Weöres Sándor: Öröklét
A Föld, hol az élet terem,
a mindent elnyelő sírverem,
a síkság, hegy, tenger, folyó:
öröknek látszik és muló.
Világűr és mennyboltozat,
sok forgó égi kapcsolat,
a milliárdnyi tűzgolyó:
öröknek látszik és muló.
Mit eltemet a feledés,
egy gyík-kúszás, egy szárnyverés,
egy rezdület, mely elpörög:
mulónak látszik és örök.
Mert ami egyszer végbement,
azon nem másít semmi rend,
se Isten, se az ördögök:
mulónak látszik és örök.
A kép forrása itt.
A Föld, hol az élet terem,
a mindent elnyelő sírverem,
a síkság, hegy, tenger, folyó:
öröknek látszik és muló.
Világűr és mennyboltozat,
sok forgó égi kapcsolat,
a milliárdnyi tűzgolyó:
öröknek látszik és muló.
Mit eltemet a feledés,
egy gyík-kúszás, egy szárnyverés,
egy rezdület, mely elpörög:
mulónak látszik és örök.
Mert ami egyszer végbement,
azon nem másít semmi rend,
se Isten, se az ördögök:
mulónak látszik és örök.
A kép forrása itt.
2014. február 15., szombat
Tegnap Esztergomban
A jobbik út: Európa. (A Jobbik szerint nem, de azért ott ül az Európa Parlamentben – egy kis diszkrepancia nem számít.)
Rugózás és rágózás, felelősséghárítás, ízlésemtől távol álló csörték, betiltott-majd-újraalakult- ugyanaz a rendőrség tűrése mellett, önigazolások, a nyelv megfosztása eredeti funkciójától, számháború...
De azért szögezzük le: a legszelídebb megítélés szerint is a Jobbiknak a volt zsinagógában pártrendezvényt tartani ízléstelen.
Aztán egy beszédes mozzanat, hogy nem ízlés kérdése: fél hat körül a volt zsinagóga homlokzatán a magyar zászló mellől eltűnik az Európai Unió zászlaja. Csütörtökön a parlamentből dobták ki. A példa ragadós.
2014. február 11., kedd
Régi mesék rémei
Tegnap az iskolatitkártól egy férfihang az igazgatót kérte. Automatikusan bemutatkoztam, ő a nevét az iskolatitkárnak igen, nekem nem mondta. Csak utólag raktam össze, hogy a Dorogot, Esztergom-Kertvárost emlegető, a "Dakar Autós Motoros Iskola" szolgáltatását hetedik-nyolcadikos tanulóknak ajánló ember nem más, mint P.I.
Sosem találkoztunk, sosem beszéltünk, de ma azt hittem: a szemébe nézhetek, s megkérdezhetem, emlékszik-e például erre? A "rövidesen" óta eltelt négy és fél év, prezentálná-e a bizonyítékot?
97: Rövidesen lesz válasz.
Eddig is irogatott és irogat a gagyigomon két III/... , akik tuti ma is
jelentenek.
De szinte 100%-k hogy BL és ZM is jelentettek és jelentenek.Rövidesen biztos bizonyíték lesz. |
|
92: Kedves Pista néhány III/3
as pedagogus ügynök nevekering közszájon napok óta Esztergomban. Megtudnád, h
hogyan lehet konkrét nevekre vonatkozó információt kérni a Hivataltól? Az nem
véletlen h ebben a forumban kérdezem. Ha tudsz, segíts kérlek.
MÁS: Talán már írtam, de ujra idézném az Írást: "Nem kell uj bort régi tömlőbe tölteni." |
Hétköznapi kíváncsiság él bennem: mi hajt egy embert szemenszedett hazugságok terjesztésére valakiről, akivel még futólagos ismeretségben sincs (a párbeszéd másik szereplője már nincs életben); van-e az ártó szándéknak racionálisan megfejthető oka.
A megbeszélés szerint vártam ma délelőtt, de a szórólapokat a portással küldte fel. Így nem mondhattam el: az iskolának nem kötelessége motoros oktatást reklámozni, az övét pedig elvi okokból hajlandó sem vagyok. A szórólapokat széttéptem, aki tudja, adja át: ne jöjjön, nem várja senki.
2014. február 10., hétfő
Zebegényben jártunk 2.
A falu középkori neve Almás volt. Pécsvárad mellett volt egy Zebegény (ma Szebény) nevű település bencés apátsággal. Amikor 1202 körül Jób pécsi püspök esztergomi érsek lett, magával hozta a bencéseket. A mai Zebegény a 15. században vette fel anyamonostora nevét. A török időkben elnéptelenedett faluba Stahremberg gróf szlovákokat telepített, később svábok érkeztek, s három nemzetiség – többségében katolikus – alakította ki a falu arculatát.
A Kálvária-dombon található a falu mai temetője (a régit a vasútépítés során felszámolták) – hűen tanúskodik a családok, sorsok összefonódásáról, a hétköznapi történelemről.
Lenézünk a temetőből a Duna völgyébe: háztetők, Pest felé megy a vonat, a Dunán túl Pilismarót, a Pilis.
Idilli csend, rend, béke. Még a nap is kisütött.
A 30-as években a faluban élénk fürdőélet folyt: kiépített strand, fából készült hosszú móló, kabinsor, parti mulatság várta a nyaralókat. A Gabula-csónakházból (talán éppen Gabula Józseftől) lehetett csónakot kölcsönözni.
A magyar Juhász és Szűcs, a szlovák Gabula, a német Himmer békén megfér(t) egy családban.
A Malom-patakon átívelő egyik hidat ma is Fischer hídnak nevezik.
A 22 évesen meghalt német nyelvű asszonyt férje és gyermekei gyászolták 1913-ban.
Magyar apától és német anyától született az itt eltemetett férfi. S micsoda sors: a feleség 35 évvel élte túl.
A 20. század tanúinak hitvallása.
A festő, felesége és 19 évesen meghalt fiuk nyughelye. Lányuk és férje 1949-ben Rómában találtak második otthonra. Szőnyi Zsuzsa hazai földbe temettette el a Triznya Mátyást, ő 2010 óta végleg itthon él (idén 90 éves), s maga számára is ezt a helyet jelölte ki.
Szőnyi István első házasságából született lányának sírja.
Szőnyiék sírja mögött az apósáék síremléke. Bartóky József földművelésügyi államtitkár volt, ő vásárolta 1905-ben azt a házat, amelyben később a festő és családja élt (ma Szőnyi István Emlékmúzeum), ő intézte el, hogy Zebegényben megálljon a vonat, egyik fontos támogatója volt a Kós Károly által tervezett templom megépítésének.
Koperniczky Ferenc (apja helyi mészárosmester volt), pozsonyi prépost, a templomépítés fő támogatójának nyughelye.
A Zebegényben felnőtt Beer Miklós, váci megyés püspök családjának síremléke.
Egy 21. századi, de régi stílusú, nekem különösen tetsző sír.
Hála.
Búcsú.
Felhasznált irodalom:
Paulisineczné Willem Vera: Regélő évek, mesélő képek (Sonnenblumen Hagyományőrző Alapítvány, Zebegény, 2009)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)