2013. július 30., kedd

Delft


A kép forrása itt.



"Nyár van, lombosak a fák. Reggel van, a nap délkeletről éri az épületeket, a Schiedami kapu kapusházának órája mutatja az időt a bárkák utasainak tájékoztatására: éppen hét óra múlt. A magasan lebegő felhő alatti átható fénynek köszönhetően a festő árnyék nélkül mutathatja az előtérben, a rakparton álló alakokat. Igen enyhe szellő – a felhők alig mozognak – borzolja a kikötő vizét. Két asszony (az egyik csecsemővel a karján) és két férfi beszélget csöndesen: szemlátomást a vontatóhajóra várnak. A képen vasárnapi a nyugalom: nem folyik buzgó tevékenység sem a heringhalászathoz felszerelt csónakokon, sem a kapuk közelében, a Schie rakpartja mentén kikötött trekschuitokon; vitorlás sem halad el, nem is vontatnak hajót a végállomásra itt, a vízi utak rendszerint vízi járművekkel zsúfolt találkozásánál. Vermeer talán  nyugodtabbnak látta vagy ábrázolta a színt, mint amilyen volt. Semmi egyebet nem juttat eszünkbe a látvány, csak a békét..."

(Anthony  Bailey: Vermeer. "Delft látképe")

"... az égetett téglaépítészet barnásvörös színe és a barnássötét palatetők határozták meg azt, hogy a művész a képnek meleg tónust adjon. Ezt a tónust erősítik fel a délutáni ég színeinek reflexei a széles csatorna vizében. A bárkák mély színű festése, néhány sárga folt itt-ott elhintve, felerősítik a csodálatosan harmonikus , világító, erős összhatást."

(Rembrandt és a XVII. századi holland mesterek)  



Emiatt a kép miatt akartam látni Delftet. És természetesen Vermeer miatt. Egyetlen képe sincs szülővárosában (Hágában és Amszterdamban több), van viszont egy nagyon jó Vermeer Központ, ahol megcsinálták azt a sarkot, azt a megvilágítást, ami annyira jellemző a képeire, bemutatják a jellemző motívumokat, tárgyakat, összevetik a képek egyes részleteit... Érdekes és tanulságos.

A különböző források nem teljesen egyeznek meg festményeinek számában, de az biztos: nem sokkal több, mint 30. Viszont 15 gyereke született, 11 – a múzeumban látott családfa szerint 10 –  maradt életben. Mindössze 43 éves volt, amikor meghalt.
 

2013. július 29., hétfő

Derű

A Rijks Múzeum mellett egy kis parkban formáját változtató szökőkút: gyerek, fiatal, öreg szökken középre, fényképezik őket, kifelé néha elvétik a tempót, és vizesek lesznek. Körben emberek pihennek a padokon, kávét, sört, üdítőt isznak vagy egyszerűen csak nézelődnek... Mindenki arcán mosoly.



2013. július 28., vasárnap

A jövevény

Mától kutyatulajdonosok vagyunk. Tegnap vettünk etető- és itatótálkát, pórázt és hámot, fekvőhelye itthon és otthon már hetek óta kész, megvolt a neve is: Boldi. Aztán Zaza lett, Zaza van Linszky F.


Kilenchetes, remélem, minden rendben lesz vele, ehhez szerencse is kell, tudom. Nem akarunk tenyészteni, kiállításra járni, szépségversenyt nyerni..., figyelmeztettek a témában járatosak: sokan csalnak, rossz körülmények között tartják az állatot, túltenyésztik, minél több pénzt akarnak... Vannak (nevezzük így) furcsaságok: valaki, akivel levelezek, egy másik, akinek az előleget küldöm, egy harmadik név a lakás ajtaján, egy negyedik a kutya oltási könyvében; fekete kanról beszélünk az eladóval, aztán az oltási könyvből kiderül: szuka formás, egészségesnek látszik, akkor már nem lépünk vissza.

Egyoldalas leírást kapunk etetési, ápolási tanácsokkal, sosem hallott bolt nevét, ahol tápszert, vitamint kapni..., nem találunk olyat, B. leszólít egy nőt a tápoknál, kedvesen eligazít, a szakboltban profi az eladó, mást mond, mint akitől a kutyát vettük...

Hőség van, útközben hazafelé megitatjuk, az utazást jól tűri. Itthon főzünk neki, száraz tápot is keverünk bele megkezdjük az átszoktatást –, eszik, iszik, ismerkedik a kerttel, jön-megy, a gyermek dajkálja. Meglátjuk, milyen lesz az első éjszaka.



2013. július 27., szombat

Holland mi mennyi

Rövid összefoglaló, ha valaki esetleg mostanában készül Hollandiába, s a tervezéshez praktikus ismeretekre van szüksége.

0. nap: érkezés Amszterdamba, busszal be a városba (4 euró).
1. nap: Rijks Múzeum (múzeumbelépő 15 euró, gyereknek ingyenes), azután óriási gyalogos ismerkedés a várossal.
2. nap: Van Gogh Múzeum (15 euró), sétahajózás a grachtokon (a zöld vonalon, fejenként 20 euró, a 14 évesnek is  – fullasztó hőség, szerintem nem éri meg) a gyalogos ismerkedés folytatása.
3. nap: Utrecht (Amszterdam-Utrecht vonattal  7 euró), délután továbbutazás Hágába (10,70 euró): a parlament és környéke.
4. nap: Hága: a Mauritshuis zárva, képei a Gemeente Museum den Haagban (14,50 euró), látogatás a Madurodamban (belépő 12 euró, a gyerek 12 éves korig gyerek).
5. nap: Leiden (vonattal oda-vissza 6,40), estefelé Schevening (villamossal 2x3 euró).
6. nap: Delft (vonattal oda-vissza 4,90), a Vermeer-ház (8, gyereknek 14 éves korig 4 euró); estefelé Hága/Schevening.
7. nap: vissza Amszterdamba (vonattal 10,60): Rembrandt-ház (12,50, a gyerekjegy 4 euró) királyi palota a Damon (10 euró, gyereknek ingyenes), este vonattal a repülőtérre (4,40 euró).

Amszterdamban gyalog jártunk, csak a pályaudvarra mentünk ki villamossal (2,80), Hágában is gyalog közlekedtünk (kivéve a tengerpartot, Scheveninget). Amszterdamban a Museumpleinen túl laktunk, a Hotel Atlantisban (3 csillagos, a 3 ágyas szoba 105 euró reggeli nélkül, az plusz 9 euró/fő/nap, ehhez jön még az idegenforgalmi adó); Hágában a városközpont szélén a Hotel Ibisben (szintén 3 csillagos, reggelivel és idegenforgalmi adóval együtt a 4 éjszaka 414 euró) – mindkét szállás teljesen rendben, a reggeli kiváló.

A  vonatjegyre, ha pénztárban vesszük, 0,50 eurót rátesznek, lehet chipkártyát váltani s azt feltölteni. Kétszer vettünk igénybe automata csomagmegőrzőt: Utrechtben  (a nagyobb 7,35, a kisebb 4,60, a nagyobb azt jelenti: magasabb, de nem mélyebb, két bőrönd nem fér el benne) és Amszterdamban (a kisebb 5,10); bankkártyával lehet fizetni.

A múzeumokban "gyerek" különböző életkort jelent: hol 12, hol 14, hol 17 évet. A sör külön kérés nélkül 2,5 dl, alapállásban Heineken, jéghideg és 2,50, nagyvárosok főterén 3 euró.


2013. július 26., péntek

Irány Hollandia

Az ember félreteszi a 30 éves jubileumi jutalmát, úti célt választ – legyen Hollandia (a hőséget nem bírjuk), egy hét – aztán még gyűjt hozzá... Időben megveszi a repülőjegyet, lefoglalja a szállást, és egy kedden (aznap és szerdán volt a legolcsóbb az utazás), késő délután (3-4 órával előbb 20-30 ezerrel drágább, este 8-kor ugyanennyivel olcsóbb a jegy, de ismeretlen helyen meg kell találnunk a szállást) elindul.


A gyermek (repült már) fél, felszálláskor sír, tériszonya van, de amikor elérjük a repülési magasságot, megnyugszik. 12 ezer méter fölött megyünk, a külső hőmérséklet mínusz 60 fok.


A Schipholra érkezünk, busszal megyünk be a városba (4 euró), pilóták, stewardessek (fehérek, feketék) szintén. Az épület előtt kőedényekben hatalmas narancssárga liliomok.


A szállodában fiatal, gyönyörű fekete nő a recepciós, kellemetlen meglepetés: a számlánkról leemelt 105 euró nélkül számolja a szállásdíjat. Nem értjük: a booking egy napi költséget akkor von le, ha két nappal indulás előtt lemondjuk a szállást, de nem mondtuk le – itthon reklamálhatunk. 


2013. július 13., szombat

2013. július 11., csütörtök

Készülődés

Hetek óta keres, olvas, készül, vár... Talált egy régi fiókot, kitakarította, lenolajkencével kezelte, beletette a puha, tiszta pamutanyagot, egy rágókát és egy feliratot: "Welcome home Boldi!" 

2013. július 6., szombat

Jutka

Az 1986-ban érettségizett első osztályomba járt, az ablak felőli padsorban leghátul ült. Évek múlva is rá gondoltam, amikor a Tragédiát tanítottam: teljes lényével volt jelen, a tágra nyitott, csillogó barna szempárban tükröződött a felismerés, a megértés, a magára vonatkoztatás...

Matematikatanár lett, férjhez ment, jöttek sorban a gyerekek... ritkán hallottam róla. Két éve a 25 éves évfolyam-találkozón sokan voltunk,  pár mondatot váltottunk. Szelíd volt, a gyerekeiről beszélt, egy régi, manapság nem divatos nőtípust képviselt.

Ebben a hónapban lett volna 45 éves. Azt mondják, akikkel beszéltem: nem panaszkodott, fel volt készülve a halálra, s azt remélte, hogy a gyerekei is el tudják fogadni: Marci, Márti, Lencsi, Andris, Zsó és Panni. Nézem őket az iwiwen, olvasom, amit Jutka magáról írt, látom, hogy februárban lépett be utoljára... és hihetetlen, hogy nincs.

"Életünkben a tökéletes egyedüllétet és a tökéletes beolvadást a halál képviseli. Az ember úgy is érezheti, hogy kiválik minden emberi kapcsolatból, s azt is átélheti, hogy egyesül valamilyen nagy szellemi erővel, az istenséggel." (Popper Péter: Fáj-e meghalni?)

Ma volt a temetése. Legyen meg az ő hite szerint!





2013. július 3., szerda


A kert kezd újra rendezett lenni, de hol van a tavalyi szépségétől… Talán egy hónap múlva kinövi az árvizet.
 

2013. július 1., hétfő

Meghalt Görömbei András. Mindent, amit Nagy Lászlóról tudok, tőle tanultam. Emlékezetemben a fiatalember él, s most döbbentem olvasom a halálhírét, s nem kisebb döbbenettel nézem a megöregedett arcot a fotókon. Mintha azokon, akik elmaradtak az életünkből, nem fogna az idő.