A következő címkéjű bejegyzések mutatása: törvény. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: törvény. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. március 31., szerda

Ha verdikt kellett...

"A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Tatabányán a 2010. évi február hónap 17. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta az alábbi

végzést:

A rágalmazás vétsége miatt Cserép János és társa ellen indított büntetőügyben az Esztergomi Városi Bíróság 2009. évi szeptember hónap 25. napján kihirdetett 7.B.78/2009/11. számú ítéletét helyben hagyja..."


Részlet az indoklásból

"Az Esztergomi Városi Bíróság a 2009. szeptember 25-én kelt 7.B.78/2009/11. számú ítéletével Cserép János I.r. és Ráfael Balázs Árpád II.r. vádlottakat az ellenük rágalmazás vétsége (Btk. 179.§ (1) és (2) bekezdés b) pont) és becsületsértés vétsége (Btk.180.§ (1) bekezdés b) pont) miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette.

Az ítélettel szemben mindkét vádlott vonatkozásában Kurnász László magánvádló és jogi képviselője jelentettek be fellebbezést bűnösség megállapítása és szankció alkalmazása végett. A magánvádló a fellebbezése indoklásában előadta, hogy a II.r. vádlott által írt, és az I.r. vádlott által a "Szeretgom" nevű ingyenes esztergomi közéleti kiadványban megjelentetett, 2008. augusztus 29-i újságcikk azon kijelentése, hogy a magánvádló azzal a feladattal került az esztergomi Szent István Gimnázium igazgatói székébe, hogy elődeit kicsinálja, becsület csorbítására alkalmas tényállítás, amely kimeríti a Btk.179. (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő nagy nyilvánosság előtt (sajtó útján) elkövetett rágalmazás vétségét. A sajtóközlemény azon kitétele pedig, hogy az új igazgató által beadott pályázat dilettáns, a magánvádlóra nézve szakmailag lealacsonyító, tehát megvalósítja a Btk. 180. § (19 bekezdés b) pontjába ütköző és aszerint minősülő nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés vétségét. A fellebbezés hivatkozott arra is, hogy a magánvádló nem önkormányzati képviselő, tehát nem közszereplő, vagyis bírálattal szemben sem terheli tágabb tűrési kötelezettség.

A vádlottak és a II.r. vádlott meghatalmazott védője az első fokú ítélet helybenhagyását kérték (...).

A fellebbezések alaptalanok, a vádlottak és a védő indítványa megalapozott."


"Kurnász László 2008. május 01-től a patinás és nagy múltú, a településen közismert esztergomi Szent István Gimnázium igazgatója, az újságcikk megjelenésekor is, az akkor még közel 400 tanuló sorsáért felelős közintézmény vezetője és képviselője volt, tehát a médiaérdeklődés középpontjába került gimnáziumban kifejtett szakmai-vezetői tevékenysége a városban joggal tartott számot közérdeklődésre, így a magánvádló közszereplői minőségéhez nem fér kétség."

"A megyei bíróság szerint – ennyiben egyetértett a fellebbezésben kifejtettekkel – a magánvádló által kifogásolt állítások közül egy kijelentés eléri a tényállítás szintjét, nevezetesen, hogy Kurnász László azzal a feladattal került az igazgatói székbe, hogy kicsinálja elődeit. A többi kijelentés (...) a véleménynyilvánítás körébe esik, melyek bár negatív értékítéletet tartalmaznak a közszereplő magánvádlóra, nem megalázó, indokolatlanul lealacsonyító jellegűek, tehát azokat a z iskolaigazgató Kurnász László tűrni köteles..."

"A megyei bíróság a tényközlés tekintetében a Btk 182. §-a alapján valóságbizonyítást rendelt el..."

Hosszú hivatkozás a tanúvallomásokra, majd "a fenti tényekből annak ellenére, hogy azok zárt logikai láncolatot alkotnak, mégsem vonható minden kétséget kizáró következtetés arra, hogy Kurnász László magánvádló az igazgatói kinevezésekor arra is megbízást kapott, hogy a régieket "kicsinálja", figyelemmel arra is, hogy ezen események nagyrészt a vád tárgyává tett "cikk" megjelenése után következtek be." (Mi lett volna a "minden kétséget kizáró" bizonyíték: 1. ha ezt a magánvádló elismeri 2. ha írásos bizonyíték van róla 3. ha hang-/videófelvétel van róla.)

Hivatkozás a tanúvallomásokra, majd: "Minden, számára megbízható forrásból származó információk birtokában II. r. vádlott és a vele együtt az olvasói levelet megfogalmazó, majd azt nyilvánosságra hozó I.r. vádlott (...) annak ellenére, hogy a feljelentőre nézve becsületcsorbító tényállítás valódiságát nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítaniuk, a vádlottaknak – az új igazgató addigi tevékenységével kapcsolatos adatok ismeretében – alapos okuk volt arra, hogy a sérelmezett állítás igazságában higgyenek..."


(A végzést ma kézbesítették. Kiemelések tőlem.)

2010. március 7., vasárnap

„...évek ritmusa...”

Már a Bazilikától jobbra nyugszik le a Nap. A meteorológia nagyon hideget jósol, a tél még erőlködik, de a tavasz feltartóztathatatlanul közeledik.


Fotó: Rafael Balázs

2009. július 13., hétfő

Fegyelmi

Reggel, mikor felébredtem, arra gondoltam: milyen jó, hogy most élek. Most csak az egzisztenciám veszíthetem el, néhány évtizeddel korábban már jött volna értem "a nagy fekete autó"...

45. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból
eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi.
(2) A fegyelmi vétséget elkövető közalkalmazottal szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
a) megrovás;
b) az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása;
c) a jogszabály alapján adományozott címtől való megfosztás;
d) magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása, valamint
e) elbocsátás.
46. § (1) A fegyelmi eljárás megindítását - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kinevezési jogkör gyakorlója (...) rendeli el. Erről egyidejűleg a közalkalmazottat írásban értesíteni kell.
47. § (1) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani. (…)
(3) A vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított tizenöt napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsított közalkalmazottat meghallgatni. A vizsgálat időtartama indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható.
(4) A vizsgálat során a közalkalmazottal közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy azokra észrevételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. Lehetővé kell számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A közalkalmazott védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.
49. § (1) Az ügy érdemében háromtagú fegyelmi tanács határoz.
50. § (1) A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított tizenöt napon belül tárgyalást tart. A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal megkapják.
(2) A tárgyaláson a munkáltatót az ügy vizsgálóbiztosa képviseli, a közalkalmazott jogi képviselőt is igénybe vehet. A tárgyalás nyilvános. (…)
(3) Ha valamelyik fél, vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha a felet és a képviselőjét szabályszerűen értesítették. Elbírálható az ügy, ha a vizsgálóbiztos, a közalkalmazott vagy képviselője bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.
(4) A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából bizonyítási eljárást folytathat le, ennek keretében különösen tanúkat hallgathat ki, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat.
51. § (1) A fegyelmi tanács az első tárgyalástól számított legkésőbb harminc napon belül zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja.
(Kjt. - kiemelések tőlem)

Elég gyakran, jobban mondva folyamatosan, mióta gondolkodni tudok, lelkiismeret-vizsgálatot tartok. Jelentem: tiszta. Nincs bűntudatom. Bármennyire is sulykolják, hogy legyen.

2008. november 9., vasárnap

Nyilvánosság

Az "1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról" legutóbbi, júliusi módosítása óta az 55. §-nak van egy új pontja:

"(4) Az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat, a pályázattal kapcsolatosan - e törvény alapján véleményezésre jogosultak által - kialakított vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat, amelyet a közoktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni." (Kiemelés tőlem.)

Jó. Nagyon jó.

2008. május 13., kedd

Csak hogy tudjuk, miről beszélhetünk

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

" A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában (a továbbiakban e rendelkezések alkalmazásában együtt: pedagógus) hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. "
http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/kozokt_tv_070823.pdf

Másról pedig úgy beszéljünk, azt mondjuk, amit vállalni tudunk!