2015. november 6., péntek

Eltemettük Göncz Árpádot






"Minden halál alkalom, hogy számot vessünk önmagunkkal, tekintsünk hát önmagunkba, és tegyük fel maguknak a kérdést: megtettünk, megteszünk-e mindent, ami tőlünk telik, hogy híven szolgáljuk közösségünket és hazánk egészét?"
                                                                                                                (Göncz Árpád)




2015. november 4., szerda

Ha Wrocławban jártok,

feltétlenül menjetek el a Tumski-szigetre (másképpen: Katedrális-sziget) – valamelyik általam olvasott forrás szerint ez a város legrégibb része.




Telis-tele lakattal a híd.




A háború után és ma   bár nem ugyanabból a szögből.



A romos képen jobbra látható épület falán ma.






 A katedrális.



Barokk hozzáépítés.



Emléktábla a katedrális falán.



Ellesett pillanat.





A botanikus kert.



II. János Pál. A szigeten található a róla elnevezett szálloda.


(Fotók: RB)


2015. november 2., hétfő

Halottak napján





                                                Radnóti Miklós: Ének a halálról
                                                Kosztolányi Dezső temetésén


                                                A sír felett szitál az őszi köd,
                                                korán van még és íme este lett.
                                                Sötét egünkre lassan színezüst
                                                koszorút fon a súlyos fáklyafüst

                                                s felrebbenő madár fenn sírdogál!
                                                A lélek oly ijedt és lebbenő,
                                                akár a hűs, könnyűszárnyu felleg,
                                                melyre forró csillagok lehelnek.

                                                A test pihen vermében hallgatag,
                                                rögök nyugalmas sorsát éli lenn,
                                                szétoszlik, szomjas gyökér felissza
                                                s zöld lobogással tér ujra vissza,

                                                törvény szerint! s oly szörnyü, szörnyü így,
                                                mi egy világ volt, kétfelé kering!
                                                vagy bölcs talán? a holttest tudja itt.
                                                Őrizd Uram, a lélek útjait.