Megint tavasz

A meteorológiai tél utolsó napján

A jó idő kicsalta a szomszédokat is a nyaralóba. Öregek, derűsek - élnek (6 éve, mióta ott is otthon vagyunk, hárman meghaltak). Őszinte örömmel köszöntjük egymást, boldog új évet kívánunk. Gy. bácsi két hónap múlva 85 éves, eladná már a telkét, de nem hirdeti, nem siet, jó kinn... A szőlőt nézegeti, szöszmötöl, ma kinn alszik. Megvan M. is  ̶  Zaza csaholva köszönti  ̶ , kiszellőzteti a házat, az ágyneműt, de még hazamegy.

Megmetszem a csüngő barkafüzet, a labdarózsát, levágom az elszáradt krizantémokat, kiszedem a rézvirágot, nézegetem a fügét (kihajt-e, az idei télen először nem volt betakarva), közben erősen beborul  ̶  lemegyünk a partra.  A januári nagy hidegek idején gondoltam a kőfaragóra, vajon hogy bírta a kunyhójában... A kutyája előront és megugatja Zazit, bentről kopácsolás hallatszik  ̶  minden rendben.

A parton senki. Hosszú sétát teszünk. Az egyik állandóan lakott házból frissen sült fánk illata száll...

Most.

 Három hete.

Csend, élet

Kinn

Megkésett virágzás.

Tetőzés után.

(A kerti vízmérő szerint 58 mm esett 2 nap alatt.)

Útközben.

Ma

Árad.

 

Süt.

Esik.

"e sok Mindenütt mindenütt Sehol!"

Reggeli séta

Forgácsok

"Valóban, az ember halandó, de nem ez a legnagyobb baj. A baj az, hogy néha hirtelen-váratlan halandó, ez a bökkenő. Általában senki sem mondhatja meg, hogy mit csinál ma este."

Az ember fölmegy Rómában a Szent Péter-bazilika kupolájába, s miközben megy, nem tudja, hogy nem fog lejönni onnan.

***

A héten meghalt a magam korú szomszédasszony is. 22 éve éltünk egymás mellett. Beteg lett, kezelések után tünetmentes, visszament dolgozni, később újabb kezelések, műtét... aztán csendben, zokszó nélkül – ahogy élt – lassan elfogyott.

***

Tegnap itt voltunk. Fantasztikus sodrású előadás, New Yorkban tomboló siker. (Tavaly tavasszal Donizetti szülővárosában is jártunk.)

***

Négy hete.

***

És a kertben nyílnak a virágok.

Bíborban.

Jövevények.

Régi és új élet zöldben.

 Az illatos lonc élni akar.

A boldog, frissen fodrászolt eb.

Kinn

(Módosítottam az "új élet" címkét "kert"-re – az új élet egy ideje más jelentéstartalmúvá vált.)

Léleknyugtatás

Lehet, hogy helyesebb lenne ez a cím: Menekülés. Vagy: Homokba dugnám a fejem.

Ezt olvastam:
"Magyarország eddig – Ady metaforájával – Kompország volt, Nyugat és Kelet között ingázott. A hajókázásnak most vége. Pihen a komp, kikötötték.

Benne hallgat a sötétség."

Séta a télvégi(?) napsütésben

De jó is kinn!