Ott a pont

"Nem kerülhet szaladgálásra minden apróság a Magyar Nyelvstratégiai Intézethez."

:(

Az x. receptben olvasom: " a csokoládét felolvasszuk", pl. itt. Az én keresztem, hogy korrektúrázom a nekem tetsző recepteket, mielőtt wordben elmenteném magamnak.

Elered

"... majd este nyugat felől ismét megnövekszik a felhőzet és elered."

Havazik. Villámlik. Dörög. Nem kell hozzátenni, hogy mi. Tapadásos alany – így hívják a jelenséget. De az elered nem ilyen. Pedig biztosan nem azt akarta mondani a meteorológus, hogy elered a felhőzet.

Azt azért magyartanárként sem tudom megmagyarázni, hogy mitől egy szó a kétségbeejtő, s mitől kettő az életbe vágó.

"ÉRTÉKES ÉVEK AKCIÓ ÖN VÁLALJA A KORÁT MI VÁLALJUK A KEDVEZMÉNYT" - ezt olvasom napok óta egy óriásplakáton a Bánomi áttörésben.

Hát nem remek?

:)

"Az új oktatásirányítás egyik legfontosabb feladatának tartja a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását, esélyegyenlőségük biztosítását. Kutatási adatok azt bizonyítják, hogy az integrációt diktatórikusan erőltető – sok tízmilliárd forintot felemésztő – korábbi kormányzati oktatáspolitika megbukott, eredménytelensége mérsékelten igazolható."

No most akkor mi van?

Mit jelent?

Az előző poszt írása közben megakadt a szemem ezen a mondaton: "...javaslom, hogy az iskolákban engedélyezzük a heti 6 délelőtti (alsóban 1 x 2 óra – a már működő úszás miatt - illetve a maradék 4 órát javasoljuk minden nap egy-egy órában bevezetni, a felsőben 3 x 2 óra) és a délutáni 4 (2 x 2 óra) testnevelés óra bevezetését."

Óbeszélül: írjuk elő, tegyük kötelezővé – újbeszélül: engedélyezzük. Elképzelem, ahogy ott állnak az igazgatók, szülők, gyerekek az iroda ajtajában, levelekkel bombázzák a hivatalt, folyton cseng a telefon... És győzelem: engedélyezik.

Aztán van itt valami más érdekesség is, mármint nyelvileg: az előterjesztésben a többes szám első személy különböző mi-csoportokat jelöl.

"Véleményem szerint a lélek megerősítésére a bizalom, a hit megszilárdításán keresztül juthatunk el. Amit az iskolában úgy tudunk erősíteni, ha minden tantárgy tanításába is „belecsempésszük” a haza-, a szülőföld iránti szeretetet, de mellette kifejezetten olyan tantárgyakat is tanítunk..."

1. Bárki, mi mindannyian.
2. A tanárok. Esetleg: rendelkezésein keresztül a fenntartó, az önkormányzat, vagyis a döntést hozó képviselő-testület.
3-4. Tantárgyakat a tanárok tanítanak. Itt a többes szám első személybe az előterjesztő vagy önmagát érti még bele, vagy magával együtt a többi képviselőt is. Persze Esztergomban nincs már ebben semmi meglepő, hiszen az elmúlt tanévben tanári végzettség nélküli képviselő is taníthatott az Istvánban. Szóval: tanítunk.

"Schmitt Pál emlékeztetett arra, hogy mindegyik államfőnek volt egyéni célkitűzése. Jelezte: neki kiemelten fontos (...) a magyar nyelv megmentése és továbbfejlesztése..."

Mitől, kitől kell megmenteni a magyar nyelvet?
Egy nyelv életében igen ritkán van szükség direkt beavatkozásra, azaz fejlesztésre – fejlődik (változik) az magától. Isten ments, hogy politikusok nyelvújítóknak (is) képzeljék magukat!

Hacsak nem valami újbeszélről van szó.

"Hatékonytalan"

Az utóbbi időben többször megakadt a szemem ezen a szón. Bár bizonyára akadna nyelvész, aki védelmébe venné, nekem bántja a fülem.

Az -ékony/-ékeny deverbális nomenképző (igéből képez névszót): az igében megnevezett cselekvés, történés (pl. 'hajlik', 'vérzik') mint tulajdonság neveztetik meg a melléknévben ('hajlékony', 'vérzékeny'). A -talan/-telen/-atlan/-etlen pedig fosztóképző. Hozzáadok, elveszek – jellemző, nem jellemző. Ilyen esetben nem két, ellentétes jelentésű képzőt, hanem tagadószót és képzőt szoktunk használni: nem hatékony.

(Olyasmi ez, mint az "unszimpatikus" – a görögben a syn- előtag ellentéte az anti-: szimpatikus és antipatikus. Az un- előtag a németben változtatja ellentétes jelentésűre a melléknevet, itt bizonyára az 'unsynpatisch' átvételéről van szó. Az átlagbeszélő nincs tisztában az idegen szó egyes morfémáinak jelentésével, ezért ez a szóalak csak kevesek nyelvérzékét zavarja.)

???

Tud valaki logikus magyarázatot arra, hogy mitől két szó a vén diák, ha az öregdiák egy?

Érdekel, hogy látja egy grófnő a múlt századot. Ajándékba kaptam Nádasdy Borbála kétkötetes visszaemlékezését, s tegnap mikor letettem, nem voltam biztos benne, hogy ma újra kézbe veszem. Először a központozási hibák tűntek fel, az egybe- és különírás szabályainak sokadszori figyelmen kívül hagyásakor (nem kell különleges esetekre gondolni, pl. "könyv bemutató") ingerültségem nőtt. De nyelvhelyességi szempontból is akad kifogás, húzni is kellett volna (sok az önismétlés)... Szerkesztő??? Korrektor volt (a neve legalábbis ott van), tervező is (a kivitel igényes).

A mű megjelenését támogatta a Duna Televízió, a Szülőföld Alap, a Nemzeti Kulturális Alapprogram. Gondolom, reklámmal és pénzzel. Úgy látszik, a kiadónak(?) a szervezés ment, a nyelvi megdolgozás nem. Utálom a trehány munkát.

A könyv egyébként érdekes, végigolvasom.

A vessző

"Öt napja tart a BKV-sztrájk. Az álláspontok nem közelednek. Kocsis István vezérigazgató szerint minden, fedezet nélküli vállalás kalandorság, amely a csőd felé sodorja a vállalatot."

Na, ezt biztos nem mondta a BKV-vezér, akkor nem tárgyalna. Talán inkább így hangozhatott a mondat: 'minden fedezet nélküli vállalás kalandorság'. Ennyit tesz egy vessző.

Segítség!

"Hányszor nem kerülnek szóvá tételre..." (Mondandója tartalmában persze igaza van.)

Jajjj!

Naponta beleütközöm abba, olykor többször is, hogy az emberek nem ismerik a fáradság szót. Mikor a fáradtságot használják helyette, gyomortájéki szorítást érzek - ismétlődő ingerültség. Megszokhatatlan. Nem csak nekem.

(A "megrendezésre kerül" és társai nem különben.)

Az elit

Megkérdezte, hogy elmenne-e velük kirándulni, de azt mondta, van egy olyan szabály, hogy ő nem hagyhassa el az iskolát.

Eddig csak az írás. Most már a beszéd is.

Ja, hogy rágalom?

A PEE figyelmébe

,,Polgári" (abban az értelemben, hogy ,,jobboldali'', vagy ,,az 1998--2002 közötti kormányzat tagja, híve''). Hibás használat, mert a ,,polgári'' szó egyfajta életvitelt, műveltségi szintet, foglalkozási kört jelöl, döntően városi (sőt fővárosi) életmódot, mely társulhat jobboldali vagy konzervatív, de ugyanúgy baloldali vagy liberális politikai érzülettel is. Polgári volt Márai Sándor és a lapszerkesztő Miklós Andor, de az volt Déry Tibor és a szocdemvezető Kéthly Anna is. (Negyven évig ezt vágták a fejéhez a bolsik.) Ügyeljünk a szavak helyes használatára: a polgári az polgári, a jobboldali az jobboldali.

(Nádasdy Ádám)

Hétköznapi bosszúságok

Bekopogott egy fiatal hölgy, a kezében egy halom papír.
- Jó napot kívánok, a polgármesteri hivataltól jövök...
- Köszönöm szépen - és becsuktam az ajtót.
Mert egy közvélemény-kutatónak még nem kötelező a rendelkezésére állni... Nem kívánok a Strigonium Zrt.-ben részvényes lenni. Önként lemondok erről a fantasztikus üzleti lehetőségről. Ingyenes vagyonszerzés csak a mesében van. Még a lottó ötöshöz is meg kell venni a lottószelvényt.

***

Egy magyar nyelvi OKTV-dolgozat bírálatában az alábbiakat olvasom:
- "... teljes elemző-történeti áttekintést kíván adni a napló műfajának történetéről a kezdetektől máig." (szóismétlés)
- "Nagy ívű elemzési széles időbeli határok közé teszi..." (elemzését)
- "Nyelvi elemzései sajnos a szakirodalom általánosításainak adott példákon való tettenérésén túl nem tudnak lépni." (nehézkes, ill. kissé pongyola mondat)
- "Műfajtörténeti elemzés színes és érdekes..." (hiányzó névelő)
- "Szakirodalmi tájékozottsága a teljességre való törekvését tükrözik." (egyeztetési hiba)
- "... a nyelvészeti szempontok sajnálatos másod rangúvá kerülésével..." (helyesírási hiba)
- "Néha megfogalmazásai elnagyoltak, nyelvhelyességi pontatlanságok sem ritkák. A ragmondatok (sic!) közötti vesszőhasználatban helyesírási vétségek is előfordulnak, ugyancsak az egybeírás, különírás terén is vét hibákat." (szórend)

A dolgozatot egy végzős diák írta, a bírálatot dr. XY. A dolgozat közel 30 oldal, a bírálat 15 sor. A bírálónak egyébként igaza (is) lehet, kár, hogy az utolsó idézett mondat megállapításai rá is vonatkoznak, s így hiteltelenítik állításai egy részét.

Valóság - nyelv

Hosszú évek óta észlelem, milyen nagy a zavar a házasságkötéssel kapcsolatos szavak terén. Pontosabban nincs is zavar, egyszerűen a fiatalok jó része nem érzi, hogy a megházasodik, megnősül, feleségül vesz, feleségül megy, férjhez megy, megkéri a kezét, elveszi, hozzámegy kifejezések mindegyikében benne van, hogy nőre vagy férfira vonatkozik-e a cselekvés. A mai tizenévesek szóhasználatában egy férfi is hozzámehet a nőhöz, egy nő is megházasodhat, sőt férjül veheti szerelmét - irónia, viccelődés nélkül.

Ennek végül is örülhetünk: a nyelv csak követi az emancipációt.

Édes anyanyelvünk

Ha már "a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakjáról" volt szó az "élő irodalomtörténeti órá"-n, a tudósítónak nem kellene legalább szabatos mondatokban fogalmaznia? És egyáltalán?

Vö.
"...milyen volt a távolból a trianoni magyarok legmarkánsabb képviselőjének, Wass Albert viszonya Magyarországgal."

"A100 éve született és 10 éve halt meg Wass Albertre emlékezve..."

"...három regénye is (...) a 100 legnépszerűbb magyar olvasmányok között szerepelt."

A tudósítás mindössze 11 sor.