Szerintem Ady Endrét. A magyarság- és Ugar-verseket – leendő és regnáló politikusoknak különösen hasznos lenne.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mit tanítsunk. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mit tanítsunk. Összes bejegyzés megjelenítése
2010. augusztus 20., péntek
"Mint ahogy azt is szeretném, hogy Szent István intelmeit minden diák olvassa el. Ez rendkívül fontos" – áll az államfővel készült egyik interjúban.
2010. augusztus 10., kedd
Brainstorming
...avagy: mi a közös az iskolában és a fociban?
A politikus ... a Jobbik nevében kezdeményezni fogja, hogy a székely-magyar rovás ABC kötelező tananyag legyen a hazai iskolákban...
Javaslattevő: Szegedi Csanád, a Jobbik európai parlamenti képviselője.
Végzettsége: "...jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem BTK nappali tagozatos hallgatója vagyok." (A Wikipédia szerint a Miskolci Egyetemen joghallgató. )
***
A morális viszonyok javításához elengedhetetlen feladat a fiatalokat visszavezetni azokhoz az értékekhez, melyek segítik őket abban, hogy képesek legyenek túljutni a mindennapok nehézségein. "Ehhez azonban a lehető legszélesebb társadalmi összefogásra van szükség" - fogalmazott a politikus, aki e munka fontos sarokköveként említette az iskolákban az etika tantárgy bevezetését, valamint az életre, ezen belül is a családi életre nevelést.
Javaslattevő: Soltész Miklós, Nemzeti Erőforrás Minisztériumának szociális és ifjúsági ügyekért, valamint családpolitikáért felelős államtitkára.
Végzettsége: "1988-ban az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán városgazdász üzemmérnöki diplomát szerzett."
***
"Véleményem szerint a lélek megerősítésére a bizalom, a hit megszilárdításán keresztül juthatunk el. Amit az iskolában úgy tudunk erősíteni, ha minden tantárgy tanításába is „belecsempésszük” a haza-, a szülőföld iránti szeretetet, de mellette kifejezetten olyan tantárgyakat is tanítunk, amelyek segítségével elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekek később a nemzetükre, hazájukra, szülőföldjükre büszke, azt szerető és megbecsülő polgárokká váljanak. Ennek érdekében hoztuk létre az Esztergommal foglalkozó helytörténeti tantárgyat, és adtuk ki hozzá a „Szent István városa, Esztergom története” könyvet, és ezért tervezzük 2011-ben kiadni – a már elkészített – Esztergom vármegyéről, a mai Ister-Granum Eurorégióról készült helytörténeti könyvet is. De megtettük az első lépéseket annak érdekében is, hogy egy minden évfolyamon bevezetésre kerülő „Nemzetrajz” tantárgynak kialakítsuk a tantervi követelményeit, kiadjuk a tananyagot feldolgozó tankönyvet. Ebben már nem csak Esztergomnak és környékének, hanem a magyar nemzeti sajátosságoknak, a hungarikumoknak, a magyar találmányoknak és feltalálóknak, a kiemelkedő történelmi alakoknak, művészeknek, a magyar természeti és épített környezetünk szépségeinek bemutatásán keresztül kívánjuk elérni a fenti célokat, hanem a környező népek hasonló bemutatásával erősíteni szeretnénk a szolidaritás, az egymásra utaltság, az egymás megbecsülésére épülő együttélés igényét, vágyát is."
"1. Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban közoktatási tv.) 48. § (2) bekezdése alapján, 2010. szeptember 1. napjától, a fenntartásában működő valamennyi általános- és középiskolában – minden évfolyamon - bevezeti a heti 10 óra kötelező testnevelésórát, melyből 6 (az általános iskola felső tagozatán és a középiskolákban 3 x 2) órát délelőtti testnevelésóra keretében kell biztosítani, 4 órát pedig délután, a tanulók által – az Esztergomban biztosítható sportágak közül - szabadon megválasztott, sportáganként megszervezésre kerülő tanórán kell biztosítani."
Javaslattevő: Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere, országgyűlési képviselő.
Végzettsége: "abszolutórium, Kodolányi János Főiskola, Nemzetközi Kapcsolatok Szak, 2010".
A politikus ... a Jobbik nevében kezdeményezni fogja, hogy a székely-magyar rovás ABC kötelező tananyag legyen a hazai iskolákban...
Javaslattevő: Szegedi Csanád, a Jobbik európai parlamenti képviselője.
Végzettsége: "...jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem BTK nappali tagozatos hallgatója vagyok." (A Wikipédia szerint a Miskolci Egyetemen joghallgató. )
***
A morális viszonyok javításához elengedhetetlen feladat a fiatalokat visszavezetni azokhoz az értékekhez, melyek segítik őket abban, hogy képesek legyenek túljutni a mindennapok nehézségein. "Ehhez azonban a lehető legszélesebb társadalmi összefogásra van szükség" - fogalmazott a politikus, aki e munka fontos sarokköveként említette az iskolákban az etika tantárgy bevezetését, valamint az életre, ezen belül is a családi életre nevelést.
Javaslattevő: Soltész Miklós, Nemzeti Erőforrás Minisztériumának szociális és ifjúsági ügyekért, valamint családpolitikáért felelős államtitkára.
Végzettsége: "1988-ban az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán városgazdász üzemmérnöki diplomát szerzett."
***
"Véleményem szerint a lélek megerősítésére a bizalom, a hit megszilárdításán keresztül juthatunk el. Amit az iskolában úgy tudunk erősíteni, ha minden tantárgy tanításába is „belecsempésszük” a haza-, a szülőföld iránti szeretetet, de mellette kifejezetten olyan tantárgyakat is tanítunk, amelyek segítségével elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekek később a nemzetükre, hazájukra, szülőföldjükre büszke, azt szerető és megbecsülő polgárokká váljanak. Ennek érdekében hoztuk létre az Esztergommal foglalkozó helytörténeti tantárgyat, és adtuk ki hozzá a „Szent István városa, Esztergom története” könyvet, és ezért tervezzük 2011-ben kiadni – a már elkészített – Esztergom vármegyéről, a mai Ister-Granum Eurorégióról készült helytörténeti könyvet is. De megtettük az első lépéseket annak érdekében is, hogy egy minden évfolyamon bevezetésre kerülő „Nemzetrajz” tantárgynak kialakítsuk a tantervi követelményeit, kiadjuk a tananyagot feldolgozó tankönyvet. Ebben már nem csak Esztergomnak és környékének, hanem a magyar nemzeti sajátosságoknak, a hungarikumoknak, a magyar találmányoknak és feltalálóknak, a kiemelkedő történelmi alakoknak, művészeknek, a magyar természeti és épített környezetünk szépségeinek bemutatásán keresztül kívánjuk elérni a fenti célokat, hanem a környező népek hasonló bemutatásával erősíteni szeretnénk a szolidaritás, az egymásra utaltság, az egymás megbecsülésére épülő együttélés igényét, vágyát is."
"1. Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban közoktatási tv.) 48. § (2) bekezdése alapján, 2010. szeptember 1. napjától, a fenntartásában működő valamennyi általános- és középiskolában – minden évfolyamon - bevezeti a heti 10 óra kötelező testnevelésórát, melyből 6 (az általános iskola felső tagozatán és a középiskolákban 3 x 2) órát délelőtti testnevelésóra keretében kell biztosítani, 4 órát pedig délután, a tanulók által – az Esztergomban biztosítható sportágak közül - szabadon megválasztott, sportáganként megszervezésre kerülő tanórán kell biztosítani."
Javaslattevő: Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere, országgyűlési képviselő.
Végzettsége: "abszolutórium, Kodolányi János Főiskola, Nemzetközi Kapcsolatok Szak, 2010".
2010. július 20., kedd
Posztok a zöldből (3.)
– Egy előterjesztés mentén –
Mindennapi testnevelés, ami könnyen nem mindennapi: a június 24-én testület elé került előterjesztés szerint felső tagozaton és középiskolában 3-szor 2 óra, délután pedig 2-szer 2 sportáganként szervezett tanóra. Arra semmi biztosíték, hogy a nem osztálykeretben tartott délutáni órák arra a napra esnek, amikor az adott gyerekeknek délelőtt nincs testnevelésük. S így előfordulhat, hogy lesz nap, amikor viszont 4 lesz.
A képviselő-testület feljogosítva érzi magát arra, hogy a szülők és gyerekek helyett döntsön: annak, aki valamilyen szervezetben sportol, s legalább heti két edzésen vesz részt, kérelemre felmentést lehet adni a délutáni órák alól. Az edzésre járó gyerekek maguk döntöttek a sport mellett. Akik nem járnak edzésre, maguk (és a szüleik) döntöttek úgy, hogy a számtalan választási lehetőség közül mással (urambocsá’: semelyikkel sem) élnek. Lévén szó a szabadidejükről. (Itt ugyanis nem egész napos iskoláról beszélünk.) A képviselők pedig nyilván úgy gondolják, hogy ez a döntési jog mostantól nem illeti meg őket. Délután is sportolni kell, nem elég a délelőtti 6 óra. Nyilván, hogy egészségesebb nemzedék növekedjen fel Esztergomban. Hogy több igazolt sportoló legyen. Hogy az érintettek akarják-e, senki nem kérdezi. Hogy nincs meg hozzá az infrastruktúra (sem), az egy dolog – a félelmetes az, ahogy mások döntési jogkörét elvonják. Nem lehetőséget kínálnak (hány szakosztályt, mennyivel támogatott eddig az önkormányzat, hány sportpályát üzemeltet?) – kötelezővé tesznek. Mert ők tudják, mi a helyes. Punktum. Gyerekek, már nagykorú gimnazisták, szülők nem tudják.
A hatalom boldogítja a népet. (És a nép boldogságban úszik.)
(Civilizátori hajlamok. A lakótelepek népe közterületen vágja a füvet. Hogy ők is ráébredjenek kötelességükre. Igaz, azóta sosincs rend: ki ekkor csinálja, ki akkor; van, ahol féllábszárig ér a fű, van, ahol frissen nyírták… A rendszer még tökéletesítésre szorul: ki kellene vezényelni őket egyszerre, egy meghatározott időpontban. Csodálatos fotók készülhetnének! Repeshetne a felkentek lelke...)
Július 14-én arról számol be az országos sajtó, hogy a parlamenti többség lépcsőzetesen vezeti be mindennapos testnevelést. Eredetileg 2011-ben akarták, első és ötödik osztályban, felmenő rendszerben; csak az általános iskolákról volt szó, és valóban minden egyes napról, ja: és 5 óráról. Az esztergomi tervekhez képest már ez maga volt a lépcsőzetesség! A módosítás értelmében azonban csak első osztályban vezetik be jövőre, s itt sem a kötelező órák számának növelésével. Az előterjesztők megfontolták a PDSz észrevételeit.
(A módosításról szóló egyik cikkből való ez a mondat: „A bevezetés indoklása rendkívül prózai: az ifjúság elhízott, egyes részei menthetetlenül elvesztek, de az új nemzedéket még értékes, egészséges emberré lehetne formálni.” Nagyon remélem, hogy csak az újságíró anyanyelvi kompetenciája nem kifogástalan, s nem tudja, hogy indirekt módon mit állít...)
Hosszú hónapok óta nem volt kezemben Hídlap, de ide is hoztak, átlapoztam. A június 17-ei számban még a június 24-ei előterjesztésről írnak. A polgármester elmondta „hosszan tárgyaltak a testnevelő-tanárokkal és a sportegyesületek vezetőivel, a tanárok írásban foglalták össze javaslataikat.” Kiderül, hogy „felkérte az önkormányzat az esztergomi sportegyesületek vezetőit, hogy testnevelési órákon kívül, sportágaik telephelyén, vagyis az uszodában, edzőteremben, dózsóban, csónakházban, sportpályáikon is bemutassák a tanulóknak a különböző sportágakat, hogy aztán az adottságaiknak, a tehetségüknek megfelelő, hozzájuk legközelebb álló sportágban egyesületi tagként sportoljanak.” Nos, a sportvezetők biztosan örülnek, bár az nem derül ki, hogy ki fizeti az egyesületi tagdíjat, de az ő szempontjukból mindegy is. Bizonyára örülnének a zeneiskolában (nem tudom pl., az ifjúság 6 százaléka zeneiskolai tanuló-e – mert ennyien igazolt sportegyesületi tagok), képzőművészeti körben, nyelviskolákban is, ha közoktatási kötelezettségből eredően heti négy órában náluk is meglenne a tanulóifjúság nem jelentéktelen része. S ki vitatná, hogy a fizikai értelemben vett egészségen kívül a lelki egészség, amihez pl. a művészetek hozzájárulhatnak, nem kevésbé fontos…
A cikkből az is megtudhatjuk, hogy nem villámötlet megvalósításáról van szó: „a tavaly tavasszal elfogadott sportkoncepció tartalmazta már a többlet-testnevelést, novemberben pedig a Esztergomi Pedagógiai Napon is ismertették.”
A PDSz szerint a mai infrastruktúra mellett a mindennapi testnevelés a kötelező órák részeként középtávon is nagy nehézségekbe ütközik. A tervezett heti 5 óra. Esztergomban délelőtt 6 (délután plusz 4), nem jövőre – most, nem elsőben és ötödikben – elsőtől tizenharmadikig. („A sport javítja az önfegyelmet, ezért tartanak mindennapi testnevelésórákat a 11-12. évfolyamokon is” – írja a Hídlap. Így mindjárt más.) A koncepció már egyéves. S a bevezetéshez itt elég a koncepció meg az új álláshelyek finanszírozása (igaz, a város munkabérre – erre-e? másra-e? is? – hitelt akar felvenni).
Vagy esetleg higgyük azt, hogy a Hídlapnál előbb volt lapzárta, mint ahogy a módosítást a parlamenti bizottság tárgyalta?
***
Bizonyára a jövő nemzedék értékes emberekké nevelése érdekében Esztergom közoktatási intézményeiben lesz majd „egy minden évfolyamon bevezetésre kerülő ’Nemzetrajz’” elnevezésű tantárgy is. Ennek keretében tanítani fogják mindazt, ami a különböző tantárgyakban most is benne van („magyar nemzeti sajátosságok” – elég egzakt, ugye? –, „hungarikumok”, „magyar találmányok és feltalálók”, „kiemelkedő történelmi alakok, művészek”, „magyar természeti és épített környezetünk szépségei”, „a környező népek hasonló bemutatása”).
„A szellem, a test és a lélek mindegyike számára megadjuk mindazt, amit egy fenntartó, egy iskola adhat” – áll az előterjesztésben.
***
A szövegértelmezéshez a szöveget kell ízeire szednünk. Tanórán így járunk el. Pedig a megértéshez fontos még valami: ki írja vagy mondja a szöveget.
***
„Egy családnak, egy településnek a legjobb befektetés a tudásra fordított pénz. Ez egy város életében a jövő generációjának tudására fordított forrásokon keresztül hasznosul a leghatékonyabban.” (előterjesztés)
***
„Úgy gondolom, hogy századunk egyik legsúlyosabb, eléggé talán még föl sem mért eseménye, hogy az ideológiák ragályával megfertőzte és szerfelett veszélyessé tette a nyelvet. (…) arról van szó, hogy fogalmaink, úgy ahogy régebben használtuk őket, többé nem érvényesek.” (Kertész Imre: A száműzött nyelv)
***
Elbocsátottak a munkahelyemről. Tönkretették, majd megszüntették az iskolámat. A városban közoktatási intézményben – biztos vagyok benne, s nem csak én – állást nem kapok. Mostantól az is mindegy, melyik önkormányzati iskolát választom a gyerekemnek. Fizikailag itt lakom. De a lehető legkevesebb szállal kapcsolódva a hivatalosan „gyarapodó”, de (s nem csak) szerintem fullasztó városhoz.
A képviselő-testület feljogosítva érzi magát arra, hogy a szülők és gyerekek helyett döntsön: annak, aki valamilyen szervezetben sportol, s legalább heti két edzésen vesz részt, kérelemre felmentést lehet adni a délutáni órák alól. Az edzésre járó gyerekek maguk döntöttek a sport mellett. Akik nem járnak edzésre, maguk (és a szüleik) döntöttek úgy, hogy a számtalan választási lehetőség közül mással (urambocsá’: semelyikkel sem) élnek. Lévén szó a szabadidejükről. (Itt ugyanis nem egész napos iskoláról beszélünk.) A képviselők pedig nyilván úgy gondolják, hogy ez a döntési jog mostantól nem illeti meg őket. Délután is sportolni kell, nem elég a délelőtti 6 óra. Nyilván, hogy egészségesebb nemzedék növekedjen fel Esztergomban. Hogy több igazolt sportoló legyen. Hogy az érintettek akarják-e, senki nem kérdezi. Hogy nincs meg hozzá az infrastruktúra (sem), az egy dolog – a félelmetes az, ahogy mások döntési jogkörét elvonják. Nem lehetőséget kínálnak (hány szakosztályt, mennyivel támogatott eddig az önkormányzat, hány sportpályát üzemeltet?) – kötelezővé tesznek. Mert ők tudják, mi a helyes. Punktum. Gyerekek, már nagykorú gimnazisták, szülők nem tudják.
A hatalom boldogítja a népet. (És a nép boldogságban úszik.)
(Civilizátori hajlamok. A lakótelepek népe közterületen vágja a füvet. Hogy ők is ráébredjenek kötelességükre. Igaz, azóta sosincs rend: ki ekkor csinálja, ki akkor; van, ahol féllábszárig ér a fű, van, ahol frissen nyírták… A rendszer még tökéletesítésre szorul: ki kellene vezényelni őket egyszerre, egy meghatározott időpontban. Csodálatos fotók készülhetnének! Repeshetne a felkentek lelke...)
Július 14-én arról számol be az országos sajtó, hogy a parlamenti többség lépcsőzetesen vezeti be mindennapos testnevelést. Eredetileg 2011-ben akarták, első és ötödik osztályban, felmenő rendszerben; csak az általános iskolákról volt szó, és valóban minden egyes napról, ja: és 5 óráról. Az esztergomi tervekhez képest már ez maga volt a lépcsőzetesség! A módosítás értelmében azonban csak első osztályban vezetik be jövőre, s itt sem a kötelező órák számának növelésével. Az előterjesztők megfontolták a PDSz észrevételeit.
(A módosításról szóló egyik cikkből való ez a mondat: „A bevezetés indoklása rendkívül prózai: az ifjúság elhízott, egyes részei menthetetlenül elvesztek, de az új nemzedéket még értékes, egészséges emberré lehetne formálni.” Nagyon remélem, hogy csak az újságíró anyanyelvi kompetenciája nem kifogástalan, s nem tudja, hogy indirekt módon mit állít...)
Hosszú hónapok óta nem volt kezemben Hídlap, de ide is hoztak, átlapoztam. A június 17-ei számban még a június 24-ei előterjesztésről írnak. A polgármester elmondta „hosszan tárgyaltak a testnevelő-tanárokkal és a sportegyesületek vezetőivel, a tanárok írásban foglalták össze javaslataikat.” Kiderül, hogy „felkérte az önkormányzat az esztergomi sportegyesületek vezetőit, hogy testnevelési órákon kívül, sportágaik telephelyén, vagyis az uszodában, edzőteremben, dózsóban, csónakházban, sportpályáikon is bemutassák a tanulóknak a különböző sportágakat, hogy aztán az adottságaiknak, a tehetségüknek megfelelő, hozzájuk legközelebb álló sportágban egyesületi tagként sportoljanak.” Nos, a sportvezetők biztosan örülnek, bár az nem derül ki, hogy ki fizeti az egyesületi tagdíjat, de az ő szempontjukból mindegy is. Bizonyára örülnének a zeneiskolában (nem tudom pl., az ifjúság 6 százaléka zeneiskolai tanuló-e – mert ennyien igazolt sportegyesületi tagok), képzőművészeti körben, nyelviskolákban is, ha közoktatási kötelezettségből eredően heti négy órában náluk is meglenne a tanulóifjúság nem jelentéktelen része. S ki vitatná, hogy a fizikai értelemben vett egészségen kívül a lelki egészség, amihez pl. a művészetek hozzájárulhatnak, nem kevésbé fontos…
A cikkből az is megtudhatjuk, hogy nem villámötlet megvalósításáról van szó: „a tavaly tavasszal elfogadott sportkoncepció tartalmazta már a többlet-testnevelést, novemberben pedig a Esztergomi Pedagógiai Napon is ismertették.”
A PDSz szerint a mai infrastruktúra mellett a mindennapi testnevelés a kötelező órák részeként középtávon is nagy nehézségekbe ütközik. A tervezett heti 5 óra. Esztergomban délelőtt 6 (délután plusz 4), nem jövőre – most, nem elsőben és ötödikben – elsőtől tizenharmadikig. („A sport javítja az önfegyelmet, ezért tartanak mindennapi testnevelésórákat a 11-12. évfolyamokon is” – írja a Hídlap. Így mindjárt más.) A koncepció már egyéves. S a bevezetéshez itt elég a koncepció meg az új álláshelyek finanszírozása (igaz, a város munkabérre – erre-e? másra-e? is? – hitelt akar felvenni).
Vagy esetleg higgyük azt, hogy a Hídlapnál előbb volt lapzárta, mint ahogy a módosítást a parlamenti bizottság tárgyalta?
***
Bizonyára a jövő nemzedék értékes emberekké nevelése érdekében Esztergom közoktatási intézményeiben lesz majd „egy minden évfolyamon bevezetésre kerülő ’Nemzetrajz’” elnevezésű tantárgy is. Ennek keretében tanítani fogják mindazt, ami a különböző tantárgyakban most is benne van („magyar nemzeti sajátosságok” – elég egzakt, ugye? –, „hungarikumok”, „magyar találmányok és feltalálók”, „kiemelkedő történelmi alakok, művészek”, „magyar természeti és épített környezetünk szépségei”, „a környező népek hasonló bemutatása”).
„A szellem, a test és a lélek mindegyike számára megadjuk mindazt, amit egy fenntartó, egy iskola adhat” – áll az előterjesztésben.
***
A szövegértelmezéshez a szöveget kell ízeire szednünk. Tanórán így járunk el. Pedig a megértéshez fontos még valami: ki írja vagy mondja a szöveget.
***
„Egy családnak, egy településnek a legjobb befektetés a tudásra fordított pénz. Ez egy város életében a jövő generációjának tudására fordított forrásokon keresztül hasznosul a leghatékonyabban.” (előterjesztés)
***
„Úgy gondolom, hogy századunk egyik legsúlyosabb, eléggé talán még föl sem mért eseménye, hogy az ideológiák ragályával megfertőzte és szerfelett veszélyessé tette a nyelvet. (…) arról van szó, hogy fogalmaink, úgy ahogy régebben használtuk őket, többé nem érvényesek.” (Kertész Imre: A száműzött nyelv)
***
Elbocsátottak a munkahelyemről. Tönkretették, majd megszüntették az iskolámat. A városban közoktatási intézményben – biztos vagyok benne, s nem csak én – állást nem kapok. Mostantól az is mindegy, melyik önkormányzati iskolát választom a gyerekemnek. Fizikailag itt lakom. De a lehető legkevesebb szállal kapcsolódva a hivatalosan „gyarapodó”, de (s nem csak) szerintem fullasztó városhoz.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)