2012. december 31., hétfő

BÚÉK 2013























Ezzel a frenetikus előadással búcsúztattuk 2012-t (gratulálunk az esztergomi Bakai Marcinak is, aki ennek a remek csapatnak a tagja).

Békés, derűs, szeretetben töltött, élményekben gazdag új esztendőt kívánok minden kedves látogatónak!

2012. december 30., vasárnap

Ejha!

"Módja van az oktatási államtitkárságnak arra is, hogy a közoktatási output, magyarul az érettségi oldaláról nehezítse meg a felsőoktatásba a bejutást. Hoffmann Rózsa sokszor nyilatkozott az elmúlt hónapokban arról, hogy „túlságosan könnyű az érettségi”. Kilátásba helyezte a megnehezítését, részben nyelvvizsgákkal, részben „emelt szintű” érettségi vizsgák kötelezővé tételével. Ez utóbbi eddig – tudniillik, hogy közép- vagy emelt szintű érettségit kívánnak meg a számukra releváns tantárgyakból – az egyetemek döntési körébe tartozott. Érdekes módon nagyon kevés felsőoktatási intézmény ragaszkodott az emelt szintű érettségihez. És nem azért, mert felvettek volna boldog-boldogtalant, hogy hozzájussanak az állami fejkvótához. A – zömében természettudományos – képzéseket biztosító egyetemek vezető oktatói úgy nyilatkoztak, hogy inkább magukra vállalják a felzárkóztató kurzusok költségét. Nem bíznak ugyanis a közoktatás színvonalában: az elavult tantervek és felkészületlen tanárok a felsőfokú érettségire felkészítő többletórákon inkább rontanak, mint javítanak a fiatalok tudásán."
Hosszabban idézem a Galamusról a Napi apróból ezt a szöveget, mert igazságtalanul általánosítónak, méltánytalannak és felszínesnek tartom egy megállapítását. De kicsit messzebbről kezdem.

Nem gondolom, hogy túlságosan könnyű az érettségi. A kétszintű érettségi vizsga bevezetésének többek között a sztendertizálásra való törekvés volt az egyik értelme: akár gimnazista, akár szakközépiskolás, akár nappalis, akár estis az érettségiző, ugyanannak  a követelménynek kelljen megfelelnie, ugyanolyan értékelési útmutató alapján javítsák és értékeljék a dolgozatát, ugyanolyan szempontrendszer alapján állítsák össze a szóbeli tételsorokat. (Nem állítom, hogy ez maradéktalanul megvalósult; érettségi elnökként tapasztalatom is van arról, hogy különböző iskolák különböző tanárainak ötösei között különbség van.) Úgy tartom, a gimnazista nappalisoknak átlagban fölül kell múlniuk az esti tagozaton érettségi vizsgát szerzők eredményét. Ha a vizsga egységes, nem lehet meghúzni nagyon magasan a határt. Ám legyen egységes, mert akkor összehasonlítható.

Semmi kivetnivalót nem találok abban, ha a felsőoktatásba való bejutáshoz emelt szintű érettségi vizsgát kell tenni (az sem baj, ha kettőt). Eredetileg is ez volt a terv. Csak az egyetemek "érdekes módon" ebben nem értettek egyet sem az akkori miniszterrel, sem egymással. Tulajdonképpen nem tartottak igényt arra, hogy a diák magasabb követelményeknek feleljen meg. (Szerintem pl. 240 ponttal nem kell felvenni senkit a felsőoktatásba. Nem baj, ha teljesítményt várunk, ha minőségi követelményeket támasztunk de a követelményszint legyen előre ismert.) 

"Érdekes módon nagyon kevés felsőoktatási intézmény ragaszkodott az emelt szintű érettségihez. És nem azért, mert felvettek volna boldog-boldogtalant, hogy hozzájussanak az állami fejkvótához." Hát, nem tudom. Talán mégis előfordult: 2010-ben a PPKE ITK esztergomi telephelyére be lehetett jutni 212 ponttal, a költségtérítéses képzésre 202-vel (a megszerezhető 480-ból 200 volt a küszöbszint).  

"A – zömében természettudományos – képzéseket biztosító egyetemek vezető oktatói úgy nyilatkoztak, hogy inkább magukra vállalják a felzárkóztató kurzusok költségét. Nem bíznak ugyanis a közoktatás színvonalában: az elavult tantervek és felkészületlen tanárok a felsőfokú érettségire felkészítő többletórákon inkább rontanak, mint javítanak a fiatalok tudásán."  Ejha! Nem találkoztam ezzel a nyilatkozattal, s ha volt ilyen, elképesztőnek tartom. A "felkészületlen tanárok" ugyanazokon az egyetemeken tanultak, mint a felkészült egyetemi oktatók, esetleg éppen az utóbbiak nem készítették fel az előbbieket. Akkor viszont talán a felsőoktatás színvonalában sem lehet megbízni. Természettudományos tárgyakból csak az utóbbi időben s csak az orvostudományi egyetemen kértek egy emelt szintű érettségi vizsgát vajon honnan van tapasztalatuk a vezető oktatóknak a le nem tett emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő többletórákon folyó 'tudásrontásról', vajon milyen eszközökkel, módszerrel mérték meg a diákok 'tudásrontás' előtti tudását úgy, hogy az első pillanattól (2005-től) kezdve nem ragaszkodtak az emelt szinthez, vagyis előre tudták, hogy mit tapasztalnának. A természettudományok művelőitől ez különösen sajátos eljárás. 

Vagy talán csak a cikkíró ragadtatta el magát. (A vezető oktatók jól meg vannak fizetve, ha a költségeket magukra vállalják: bizonyára zsebből fizetnek nem vezető oktató kollégáiknak a felzárkóztató kurzusok megtartásáért, esetleg egyik zsebükből a másikba teszik a pénzt, ha ők maguk tartják. Vagy talán csak nem fogalmazott szabatosan a cikkíró.)

A dolog lényegi részéhez pedig csak annyit: elfogadhatatlannak tartottam a 10 480 államilag finanszírozott helyet, a feltételek közlését két és fél hónappal a jelentkezési határidő előtt, elfogadhatatlannak tartom, hogy bizonyos szakirányok finanszírozásából az állam kivonuljon.

Kamenyec-Podolszk

Novemberben előbb vége lett az őszi szünetnek, mint ahogy az ogyesszai úti beszámoló végére értem volna. Studiolum most százszor alaposabban megírta, mint ahogy én képes lettem volna rá. Csak fölteszek ide néhány képet, amelyek október 22-én reggel készültek, ill. ezt a linket: itt mozgatható körpanorámában, kinagyítható részletekkel tekinthető meg a vár és a város jó néhány szeglete.

És még valami: Kamenyec-Podolszkban és Hotinban vált átélhetővé a tanult és tanított tény: Balassi 1589-ben Lengyelországba ment, hogy részt vegyen a lengyelek törökök ellen szervezett (de el nem indított) hadjáratában – hogyhogy a lengyelek... Hát, mert ott fenyegetett az ellen.








2012. december 29., szombat

Oktatásügyi mozaikok

"Drámaian csökken a természettudományos tanári pályát választó fiatalok száma, volt olyan évfolyam az elmúlt években, ahol az országban összesen ötnél kevesebben végeztek kémia-, fizika- vagy biológiatanár szakon."
E tudományok iránti affinitással a tanári pálya mellett több lehetőség kínálkozik, mint pl. ha valaki történelmet vagy latint tanul.
"A természettudományos tárgyakat tanító tanárok fele kénytelen pluszmunkát vállalni a megélhetéshez."
Mintha más szakosok nem lennének kénytelenek.

***

"A hvg.hu információja szerint több budapesti kerületben már döntöttek az intézményvezetők plusz javadalmazásának megszüntetéséről."
Ami egyes kerületekben egy igazgató fizetésének akár a 40%-át is elérte, és ami vidéken (általában) nem is létezett.
"Tankerületi igazgatók: hasonló lesz a feladatuk, mint a nagyobb önkormányzatok oktatási osztályvezetőinek volt eddig. Irányítják az iskolák átvételét és működtetését, döntenek a pedagógusok alkalmazásáról, jelentéseket készítenek az intézményekről."
Az oktatási osztályvezető nem döntött pedagógusok alkalmazásáról, mert nem volt az iskolák vonatkozásában munkáltatói jogköre, nem irányította az iskolák működtetését (nem határozta meg a felvételi körzeteket, nem fogadta el a tantárgyfelosztást stb.)

***

"Rámutatott [Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke]: sok helyen ahhoz, hogy a hittanároknak meglegyen az óraszámuk, másik tantárgyat is kell majd oktatniuk."
???
Egyházi  fenntartású iskolákban eddig is így volt. A nem egyházi fenntartású iskolákban pedig nincsenek hittantanárok. A 2013 szeptemberétől bevezetendő  "hit- és erkölcstan oktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és erkölcstan oktatásra való jelentkezés szervezése, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 35. § (4) bekezdés)

"... legkésőbb tavasz elejéig meg kell oldani. Egyebek mellett azt, hogy a korlátozott kapacitású iskolaépületekben miként lehet biztosítani egyszerre több felekezeti hittan óra megtartását, illetve a »megfelelő hitoktatóknak a megfelelő óradíjat.«"
Hittanoktatás támogatása: 3 100,0 millió Ft (2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről, Magyar Közlöny, 172. szám)

2012. december 27., csütörtök

"A magyar kormány az útrakelők tömegei láttán egy idő után valóban érdeklődést mutatott a kinti magyarok sorsa iránt. Távozásuk okának megszüntetéséért továbbra sem tett ugyan semmit, viszont szerette volna, ha előbb-utóbb valamennyien hazatérnek. "
Írja Oravecz Imre – nem, nem a mai útrakelőkről. Árvai István feleségestül, gyerekestül a 19. század legvégén kivándorol Amerikába, hogy összegyűjtse azt a pénzt, amivel majd hazatérve a saját lábára állhat... Nagyon vártam ezt a könyvet, az Ondrok gödre folytatását. Az elmúlt években folyóiratokban meg-megjelent egy-egy fejezete, aztán most a teljes regény. Még van néhány napom...



2012. december 24., hétfő

Karácsonyi ajándékként megleptük magunkat a Szindbád digitálisan felújított DVD-jével, így mozizással telt a szenteste. A film 40 év elteltével is bámulatos, igazi "Gesamtkunstwerk".

"Mit akar Szindbád?... Elsősorban élni, minden életközegben benne lenni; – tájban, nőben, tárgyban, az ételek jó ízében, kifakult borospoharak tükrében, temetők mohos keresztjeiben; és az önalakítás sürgető igyekezete teremti meg tapasztalatainak tárházát és paradox módon állít csapdát egyúttal az igyekvőnek. Élni siet és túlhajtja az érzést. Állandó hely- és helyzetváltoztatása tudniillik a lélek helykeresése, a megállapodás utáni vágy, sajátos módon ezt a különbékét még a test sem képes megélni. Nem hagy maga után semmi mást, csak a pillanat szétroncsolt emlékműveit."
                                                                                            (Huszárik Zoltán: Noteszlapok)

2012. december 23., vasárnap

Édességek karácsonyra

 Orosz torta. A recept 3 évvel korábban itt.


Flódni – életemben először sütöttem.



 A méteres kalács (egy része).


(Nem gyakran fordul elő, de kimondottan vágytam arra, hogy a konyhában tüsténkedhessek.)

2012. december 19., szerda

Együtt

Az oktatásért felelős államtitkár szerint "legyen szó sztrájkról vagy tüntetésről", a diákok véleménynyilvánítási jogát és szabadságát korlátozni semmilyen módon nem lehet.

Nagyszerű. Bennünket hetünket ezzel az indokkal bocsátottak el fegyelmivel, s majd 3 évig tartott, amíg a bíróság jogerősen kihirdette, hogy semmiféle kötelességszegést nem követtünk el. Megnyugvással tölt el a tudat, hogy a fél országban "sztrájkoló" középiskolások tanárai ellen nem lesz vádpont, hogy nem tartották meg az órájukat, és nem írták be a hiányzókat.

Ma egyébként a Padlizsánban istvános karácsonyi estebédre gyűltünk össze.


Fotó: Stróbl Lászlóné


Kisvárosban élünk: a szomszéd szobában ott vacsorázott sokunk fegyelmi biztosa (aki annak idején azt mondta, hogy 'valakinek a hóhérmunkát is el kell végezni') és az akkori fegyelmi tanács elnöke. Láthatóan nem szenvednek gerincbántalmaktól.

Mi jól éreztük magunkat.

2012. december 14., péntek

Provincializmus

"2005-ben Baranya István pszichológus - az Arany János Általános Iskola igazgatójának, az Egészséges Testért-Egészséges Lélekért Pedagógus Egyesület elnökének – fejében fogalmazódott meg az a gondolat, hogy az esztergomi és a környékbeli pedagógusok minden évben szakmai konferencia keretében gyarapítsák tudásukat, és vitassák meg az aktuális oktatási-nevelési kérdéseket. Az ötletet tettek követték, és 2005-ben útjára indult az Esztergomi Pedagógiai Szakmai Konferencia. (...) A Konferencia népszerű és látogatott lett, hiszen minden évben neves szakemberek, jeles előadók gazdagították a programot." (betűhív idézet)

Nos, ezen a "konferencián" töltöttem a délelőttöt. A téma a sport, a mindennapos testnevelés volt. A megfelelni akarás öntudatos izzadtságszaga lengte körbe a kedélyeskedő adomázgatást, a közhelyek tömegét. A mélypontot a réges-régi, elmosódó gépíráslapok kivetítése és szerző általi felolvasása jelentette (lásd: "aktuális oktatási-nevelési kérdések").

Tudásunk mégis gyarapodott: a provincializmus természetéről, a nyelvcsapások mélységéről.

Az előző városvezetés támogatása mellett lett szokás az esztergomi iskolákban a konferencia idejére időzíteni az igazgató által kiadható 5 tanítás nélküli munkanap egyikét. Innen a népszerűség és a látogatottság.

Ilyen színvonalú konferencia a tanárok lekezelése és megalázása.
"Ha valaki nem akar diákhitelt felvenni és a családja szegény, akkor legyen annyi ambíciója, hogy megkíséreljen eljutni a csúcsokra, felmászni fél lábbal a Himalájára."

2012. december 10., hétfő

A gyermek életéből...

Vagy két hete arra jövök haza, hogy a gyermek süt: addig nézegette a oetkeres süteményes füzetet, míg nekigyürkőzött egy kekszféle elkészítésének. Aztán tegnap egy sósat akart kipróbálni. (Csak annyit kellett segítenem, hogyan futtassa fel az élesztőt.) Örülök az önállósodásnak, én is hetedikes koromban sütöttem először.

 
Ennyi maradt az első tepsiből vacsora után.


Bő két hete volt a zeneiskolában a tanszaki hangverseny  ezek a fotók ott készültek.



2012. december 9., vasárnap

Tanulok...

most éppen döntéspszichológiát önismeretnek sem rossz. Órán megcsináltuk a Rotter-tesztet. Azt mondja K.Z.: az megy tanárnak, aki inkább külső kontrollos az én válaszaim 60%-ban belső, 40%-ban (kerekítve) külső kontrollra utalnak. (Teszt nélkül is így gondoltam.) Az, hogy viselkedésünket mihez viszonyítjuk, a korai szocializáció folyamán (3-6 éves korban)  alakul ki. Ezek szerint gyerekkoromban elég teret hagytak nekem azt csinálni, amit akarok. Ezen még gondolkoznom kell.

***
 
Az egyik tipológia szerint a vezetők feladat- vagy személyorientáltak. A michigami iskola ezt az irányultságot mélyen gyökerező attitűdnek tartja, amely nem(igen) változtatható; az ohiói szerint azonban ezek viselkedési módok, amelyeket az egyén variálhat. Fiedler kontingencia-modellje ránk vonatkoztatva... Hm.
 
***

A csoportgondolkodás a csoport által hozott döntések egy speciális esete. A leghíresebb példa erre az amerikaiak partraszállása a Disznó-öbölben 1961-ben. Irwing Janis vizsgálta utólag, jegyzőkönyvek alapján, hogy született meg döntés: nyolc tünetet azonosított.
 

1. A legtöbb vagy az összes tag által osztott sebezhetetlenség illúziója, amely túlzó optimizmussal jár, és végletesen nagy kockázatok vállalására bátorít (magyar azt mondaná: „mi vagyunk a Janik”).
2. A racionalizálásra tett kollektív erőfeszítés, abból a célból, hogy csökkentse az olyan figyelmeztetések jelentőségét, amelyek esetleg rábírhatják a tagokat arra, hogy még egyszer átgondolják előfeltevéseiket, mielőtt újra rábízzák magukat a múltbeli döntéseik megszokott sémáira. („Ilyenkor úgy szoktunk dönteni, hogy…”).
3. A csoport belső moralitásába vetett feltétlen hit arra készteti a tagokat, hogy figyelmen kívül hagyják döntéseik etikai vagy morális következményeit.
4. A riválisok és ellenfelek sztereotip megítélése, miszerint túlságosan gonoszak ahhoz, hogy a tárgyalásra irányuló őszinte próbálkozásaikat komolyan lehessen venni, vagy túl gyengék és buták ahhoz, hogy bármilyen kockázatos kísérletnek ellenálljanak.
5. Nyílt csoportnyomás azokra a csoporttagokra, akik a csoport preferált véleményével ellentétes véleményt próbálnak megfogalmazni. A csoport megtorol minden olyan véleményt, amely ellentétes azzal, ami minden lojális csoporttagtól elvárható. (Fellépés az ún. „fekete bárányokkal” szemben.)
6. A nyíltan hangoztatott csoportkonszenzustól eltérők öncenzúrája, amely minden egyes tag azon hajlandóságát tükrözi, hogy önmaga számára minimalizálja kétségeinek és ellenérveinek fontosságát. („Ne szólj szám, nem fáj fejem”).
7. Az egyöntetűség illúziója a többség véleményéhez konform ítéletek tekintetében (ami részben a deviánsak öncenzúrájából ered, és az a hibás hiedelem súlyosbít, hogy „a hallgatás beleegyezés”).
8. Az önjelölt gondolatrendőrök felbukkanása, akik a csoportot megvédik azoktól a kellemetlen információktól, amelyek szétzúznák a csoport döntéseinek hatékonyságáról és moralitásáról elfogadott önelégült vélekedéseket.
(Forrás: Kovács Zoltán: Társas kapcsolatok és csoportfolyamatok) 

Már érdemes volt.