2012. május 29., kedd

A hangyák
A poloskák











A metélőhagyma
A kakukkfű
A tűzgyöngye
Liláskék szépség

2012. május 23., szerda

Már tegnap este azt hittem, hogy szerda van. Sűrű napok.

***

A gyermek a barátnőjénél alszik, üres a ház.

***


Vasárnap ültettem ezt a különleges színű napvirágot.  Remélem, kapott vizet.

2012. május 21., hétfő

Még mindig

rólunk van szó. És még mindig tart.

(És még mindig mocskolódnak sötétben bujkáló, nevüket sem vállaló nímandok.)

2012. május 19., szombat

Ceruzaforgácsok

Mindenféle – kellemes – elfoglaltságok miatt péntek is, szombat is a kert nélkül. Néha nagyon összesűrűsödik.
***

Vicces: virágokat is Nyergesről cipelek haza, majd a kertbe, mert nem vagyok itthon, amikor virágot vehetnék.
***

Csak rögzítem: kellene írni az órákról. Mármint az időmérő eszköz értelmében.

 ***

Magyar, német, angol, szlovák, olasz – nyelvi kavalkád egy rokoni találkozón. Tanulmányt érne annak a megfigyelése, hogyan hat az államnyelv a kisebbséghez tartozók nyelvhasználatára.

*** 

Az évek lenyomata rég nem látott emberek arcán.

2012. május 15., kedd

A tejsav

Az írásbeli érettségi első napján fölszáll a buszra egy fiú. Sötétkék öltöny, fehér ing... Amikor mellém ér, köszön:
– Csak ez az egy nyakkendőm volt tiszta – emeli meg.
Sötétkék selyem, rajta az istvános embléma.

Tejsav vagy gyanta.


2012. május 14., hétfő

"... valaki becsületének, emberi méltóságának védelme jogszerű korlátja lehet a szólás szabadságának,  de egy gazdasági vállalkozásnak nincs becsülete, csak legitim gazdasági érdeke. Egy cégnek nincs morális énje, így méltósága sem."

Néha időben vagy térben messzire kell menni az igazságért.

Tényleg hasonló?

Hogyan tegyünk tönkre egy elit iskolát?

"...több év és több százmillió forint állami pénz állt rendelkezésére, hogy megfelelő helyre költöztesse át a gimnáziumot..." de a  fenntartó (nem kis eufemizmussal) késlekedett.

"...noha a tantestület – egy pedagógus kivételével – ellene szavazott." Tegyük hozzá: a DÖK is, a szülői szervezet is, az iskolaszék is.

„...vezetői koncepció és a jogszabályismeret hiányában az alapvető törvényeket sorozatosan megszegte”; „egyes esetekben visszaélt vezetői hatalmával"; "a tantestületet vezetni, irányítani nem képes, a szakmai munkát megítélni nem tudja, az értekezleteken készületlen” az igazgató jellemzése.

"A 30 fős testületből 22 tanár ellen indult vizsgálat... Hét pedagógust fegyelmi határozattal, rendkívüli felmondással azonnal elbocsátottak, többeket megrovásban részesítettek, illetve kizártak a hivatali előmenetelből." Harmincan legfeljebb az óraadókkal, az igazgatóval és helyettesével együtt voltunk. Emlékeim szerint egyetlen teljes munkaidős köztanár ellen nem indult fegyelmi: ő aznap nem volt jelen.

"...pedagógusokat nem lehetett rövid idő alatt minőségi cserékkel pótolni, így a szülők tiltakozásul néhány hónapon belül 130-140 diákot írattak ki a Szent Istvánból." Minőségromlásról van szó.

Tönkretenni a cél? (Elit?) Tetszenek tudni, mit beszélnek?

Az ideszelídítetteknek

Írnék én, hetente többször is, ha lenne időm végiggondolni az aktuális végiggondolandókat, vagy ha publikus lenne az, ami aktuális, vagy ha futó impresszióim idején közelemben lenne a gép, vagy ha énem védelmét a kiírás jobban szolgálná, mint a csend, vagy ha...

Tegnapelőtt futólag hallottam néhány percet egy Ottlik-műsorból. Megint el kellene olvasni az "Iskola a határon"-t. Már csak a tejsav miatt...

2012. május 6., vasárnap

Megtörtént a csoda

A gyermeknek kicsi kora óta olvastunk minden áldott nap. Sőt, nem helyes a múlt idő: apa esti szent kötelességévé vált, s ma is a folytatódik a felolvasás. Már regények vannak napirenden, most éppen A fáraó írnoka.

Olvas a gyermek is: naponta félórát, rutinszerűen, de nem belefeledkezve. 

Évek óta vártam ezt a pillanatot: kinn a hintaágyban délelőtt és délután, este itthon, akkor is, amikor már rég aludnia kellene olvas. Nem nézi az időt. Rögzítsük: Francine Oomen Hogyan éljük túl a mosolyszünetet? c. könyvéről van szó.


2012. május 5., szombat

Fényképes jelentés a kertből

   Ez nem a tavalyi gyík (az nagyobb volt).


A fűszernövényeim.


Az idén is lesz almánk.
                                                     

A gyöngyvirág locsolás után.
                                                 

A két tő szederből az egyik él.
                                                     

Van ám paradicsomunk is, hála V.G.-nek. Jelentem: túlélték a kedd esti locsolástól péntekig.


     Másodjára láttunk teliholdat kinn az idén.
                                    

2012. május 3., csütörtök

Leltár

Lassan vége az évadnak, az idén hatszor voltunk együtt színházban, hangversenyen: ötször a Müpában, egyszer a győri színházban. Három balettet láttunk: a Rózsaszínházat és ma a Queen-balettet a győriekkel, a Gisele-t a pécsiekkel; ott voltunk Roby Lakatos, majd Snétberger és tanítványainak hangversenyén, szilveszterkor a Berlini Filharmonikus Zenekart hallgattuk. Barátnőkkel három  Met-opera közvetítését néztük, hallgattuk, szintén a Müpában: Don Giovanni, Faust, Traviáta.

S bár az augusztust a múlt évadhoz számolom, a Liszt-év alkalmából két zongorahangversenyen voltunk.

A leltárból a magam számára az derül ki, hogy teljesen átalakultak a "színházi" szokásaim. Kevesebbet bízok a szóra, kevésbé bízom a szóban...

2012. május 2., szerda

Hosszú hétvége


  


 
 

A tulipánok lassan búcsúznak.

 
Hajt a ginkgo biloba.

A som is.

 Magára talál a megifjított borostyán.

 Nő a sövény.

  
Éledezik a trombitafolyondár.

Kinagyítva látszik, hogy csupa tetű a labdarózsa. 


A füge mozdulatlan, de még reménykedem. Az iszalag áttelelt, szépen fejlődik... Paprika- és paradicsompalántákat kaptam, remélem, kibírják a néhány locsolásmentes napot. B. füvet nyírt, szerelt, én gyomláltam (a hátam olyan barna, mint nyáron)... Este a teraszon üldögéltünk, megállapítottuk, hogy sokkal kevesebb repülőt látunk, mint tavaly. Harangszó, vízcsobogás, szélsustorgás, beköszönő, átkiabáló, átintegető szomszédok... Csend, béke, az ember örök igénye természetközelségre... Nem hiányzott a háló, a nagyvilág zaja. Egyik délután megnéztem, meghallgattam a Traviatát Netrebkóval és Villazónnal hát igen...