Most mérget hajt a rét s virágzik késő őszig
Legelget a tehén S lassan megmérgeződik Kikericsek virítnak kékek és lilák Álmos szemed olyan mint itt ez a virág Mint szirmuk fodra kéklő s kék akár ez ősz itt S szemedtől életem lassan megmérgeződik Egy falka kisdiák a rétre fut s rivall Lebernyegük röpül és zeng a harmonikadal Letépik a virágot mely anya s leány is És színe mint szemhéjadé s oly félve rebben már is Mint rebben a virág ha szélben térdepel A csordás csöndesen halk hangon énekel Míg bőg a sok tehén s elhagyja gőzölögve E halnikészülő nagy rétet mindörökre
|
2013. szeptember 21., szombat
Kikericsek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése