A jó idő kicsalta a szomszédokat is a nyaralóba. Öregek, derűsek - élnek (6 éve, mióta ott is otthon vagyunk, hárman meghaltak). Őszinte örömmel köszöntjük egymást, boldog új évet kívánunk. Gy. bácsi két hónap múlva 85 éves, eladná már a telkét, de nem hirdeti, nem siet, jó kinn... A szőlőt nézegeti, szöszmötöl, ma kinn alszik. Megvan M. is ̶ Zaza csaholva köszönti ̶ , kiszellőzteti a házat, az ágyneműt, de még hazamegy.
Megmetszem a csüngő barkafüzet, a labdarózsát, levágom az elszáradt krizantémokat, kiszedem a rézvirágot, nézegetem a fügét (kihajt-e, az idei télen először nem volt betakarva), közben erősen beborul ̶ lemegyünk a partra. A januári nagy hidegek idején gondoltam a kőfaragóra, vajon hogy bírta a kunyhójában... A kutyája előront és megugatja Zazit, bentről kopácsolás hallatszik ̶ minden rendben.
A parton senki. Hosszú sétát teszünk. Az egyik állandóan lakott házból frissen sült fánk illata száll...
Most.
Három hete.
Szép! :)
VálaszTörlés