Örülök, hogy a blogomon keresztül egymásra találnak az ismerőseim, és így egymás online ismerősei lesznek.

0-tól 1-ig és 1-től 2-ig is egy egységnyi a távolság. De csak matematikailag.

Szakcsi Eve of Chance című lemezét hallgatom. Harmónia – legalább – a zenében.

"Egy filozófiaprofesszor azzal kezdte az egyetemi előadását, hogy fogott egy befőttesüveget, és megtöltötte 5-6 cm átmérőjű kövekkel. Majd megkérdezte hallgatóit:

- Ugye tele van az üveg?

- Igen - hangzott a válasz.

Ezután elővett egy apró kavicsokkal teli dobozt, és elkezdte beleszórni a kavicsokat az üvegbe. Miután az apró kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van. Ezután a professzor elővett egy homokkal teli dobozt, és elkezdte betölteni a homokot a befőttesüvegbe. A homok természetesen minden kis rést kitöltött.

- És most - mondta a professzor - vegyék észre, hogy ez az önök élete. A kövek a fontos dolgok: a családod, az egészséged, a gyermeked, a barátaid, ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna. A kavicsok azok a dolgok, amelyek még számítanak, mint a munkád, a házad, az autód. A homok - az összes többi. Az apróságok. Ha a homokot töltöd be először, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életeddel. Ha minden idődet és energiádat az apróságokra fordítod, nem marad hely azoknak a dolgoknak, amelyek igazán fontosak számodra."

(Szörfölés közben találtam.)

Csak utólag veszem észre, hogy még mindig azt írom: "nálunk" - pedig már (csak) nálatok. S nemsokára: náluk.

Néha azt hiszem, hogy nagy meglepetések itt már nem érhetnek, de attól mégiscsak felakad a szemem, hogy egy bölcsész végzettségű ember, miután nem tudta kiolvasni Hegel nevét (nyilván lányos zavarában), közölte, hogy sosem szerette a görög filozófiát.

"Szörnyű idő, szörnyű idő!
S a szörnyüség mindegyre nő."


Update 02 26.
Utólag veszem észre, hogy ez az 500. bejegyzés.

Bár a levegő tavaszias, a nap nem akar előbújni. Képet keresek ide balra, valami derűset, sárga krókuszt... Évekig volt a konyhaablakban, ilyenkor már nyílt: világos- és sötétlila, fehér, sárga. Október végén elütettem a hagymákat, néha a hajtásokat hókéreg zárta el a fagytól, de a meleg ablak felől a kéreg alá láttunk. Aztán egyszer nyáron egy denevér tévedt be a bukóra nyitott ablakon, azóta alumínium szúnyoghálónk van, s a virágláda nem fér el. Így, tél végén muszáj krókuszt vennem, de nem az igazi, benn 3-4 nap alatt elvirágzik. A tavalyiról találtam fotót, de nem sárga.

Az ablakról jut eszembe: két hete szerelők jártak nálunk. A ház cirka 22 éves, a műanyagablakok már korántsem zártak tökéletesen, az íróasztal mellett ülve a dunai szél vállat súroló, jegelő hatását is megtapasztaltuk. A környéken látom, hogy egyik-másik házban ablakot cseréltek. Mi a lakásszövetkezet által ajánlott céget bíztuk meg: kijöttek, felmérték a teendőket, aztán a megbeszélt időpontban 3 óra alatt zárat, vasalást cseréltek, alsó zárást építettek be, ékeltek... Tisztán, halkan és precízen dolgoztak, egy évig él a garancia. Azóta mind az öt ablakunk tökéletesen zár - s mindez egy új áráért. Megérdemlik a kéretlen reklámot: ablakszervíz.hu.

Mit tehet az ember, ha biztosan tudja, hogy hazudik a másik... Van, amikor dühöt érzek, van, amikor megvetést, van, amikor helyette szégyellem magam.

Kezelhető-e a gátlástalanság? Egészséges közegben talán igen. Itt és most nem.

"A zsarnokság nem csak a zsarnokok műve."

"Az elme, ha megért, megbékül,
de nem nyughatik a szív nélkül."