Selejtezés

festetés előtt. Évek, sőt évtizedek alatt felgyűlt, most lomnak minősített papírok: rossz minőségben nyomtatott, fonetikaórán használt orosz nyelvű versek első-másodéves koromból (Larisza Boriszovna finom, arisztokratikus lénye…, „Papfetyka” szinte a delikvens arcához hajol, becsukott szemmel hallgatja, szinte ízleli, amikor előadáson kimondatja a Bенгрия szót, és nem elégedett…), röp- és témazáró dolgozatok, javítókulcsok, csoportmunkához feladatok témánként borítékolva, szóbeli feleltetéshez előkészített témák a 19-20. század regény- és drámairodalmából, érettségi feladatlapok, képek és szógyűjtemény nyelvvizsgára készítéshez… Némettankönyv-családok, nyelvtan- és irodalomkönyvek, szöveggyűjtemények… A múlt rekvizitumai. Irány a papírgyűjtő konténer. A Tamara Nyikolajevna szemináriumán negyedévben vezetett füzetnek megkegyelmezek.

Meg egy notesznek: emlékezetfrissítésre. Tenyérnyi nagyságú, zöld, műanyag kemény fedele van, 2007-től a szétveretésig vezettem: benne futó feljegyzések, tanítványok neve osztályonként, abban a sorrendben, ahogy a dolgozatukat javítottam. A múltkor rám köszönt valaki, amíg együtt vitt az utunk, váltottunk pár szót, tudtam, hogy estin tanítottam, de a neve nem jutott eszembe – most megvan.