Ha verdikt kellett...

"A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Tatabányán a 2010. évi február hónap 17. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta az alábbi

végzést:

A rágalmazás vétsége miatt Cserép János és társa ellen indított büntetőügyben az Esztergomi Városi Bíróság 2009. évi szeptember hónap 25. napján kihirdetett 7.B.78/2009/11. számú ítéletét helyben hagyja..."

Részlet az indoklásból

"Az Esztergomi Városi Bíróság a 2009. szeptember 25-én kelt 7.B.78/2009/11. számú ítéletével Cserép János I.r. és Ráfael Balázs Árpád II.r. vádlottakat az ellenük rágalmazás vétsége (Btk. 179.§ (1) és (2) bekezdés b) pont) és becsületsértés vétsége (Btk.180.§ (1) bekezdés b) pont) miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette.

Az ítélettel szemben mindkét vádlott vonatkozásában Kurnász László magánvádló és jogi képviselője jelentettek be fellebbezést bűnösség megállapítása és szankció alkalmazása végett. A magánvádló a fellebbezése indoklásában előadta, hogy a II.r. vádlott által írt, és az I.r. vádlott által a "Szeretgom" nevű ingyenes esztergomi közéleti kiadványban megjelentetett, 2008. augusztus 29-i újságcikk azon kijelentése, hogy a magánvádló azzal a feladattal került az esztergomi Szent István Gimnázium igazgatói székébe, hogy elődeit kicsinálja, becsület csorbítására alkalmas tényállítás, amely kimeríti a Btk.179. (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő nagy nyilvánosság előtt (sajtó útján) elkövetett rágalmazás vétségét. A sajtóközlemény azon kitétele pedig, hogy az új igazgató által beadott pályázat dilettáns, a magánvádlóra nézve szakmailag lealacsonyító, tehát megvalósítja a Btk. 180. § (19 bekezdés b) pontjába ütköző és aszerint minősülő nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés vétségét. A fellebbezés hivatkozott arra is, hogy a magánvádló nem önkormányzati képviselő, tehát nem közszereplő, vagyis bírálattal szemben sem terheli tágabb tűrési kötelezettség.

A vádlottak és a II.r. vádlott meghatalmazott védője az első fokú ítélet helybenhagyását kérték (...).

A fellebbezések alaptalanok, a vádlottak és a védő indítványa megalapozott."

"Kurnász László 2008. május 01-től a patinás és nagy múltú, a településen közismert esztergomi Szent István Gimnázium igazgatója, az újságcikk megjelenésekor is, az akkor még közel 400 tanuló sorsáért felelős közintézmény vezetője és képviselője volt, tehát a médiaérdeklődés középpontjába került gimnáziumban kifejtett szakmai-vezetői tevékenysége a városban joggal tartott számot közérdeklődésre, így a magánvádló közszereplői minőségéhez nem fér kétség."

"A megyei bíróság szerint – ennyiben egyetértett a fellebbezésben kifejtettekkel – a magánvádló által kifogásolt állítások közül egy kijelentés eléri a tényállítás szintjét, nevezetesen, hogy Kurnász László azzal a feladattal került az igazgatói székbe, hogy kicsinálja elődeit. A többi kijelentés (...) a véleménynyilvánítás körébe esik, melyek bár negatív értékítéletet tartalmaznak a közszereplő magánvádlóra, nem megalázó, indokolatlanul lealacsonyító jellegűek, tehát azokat a z iskolaigazgató Kurnász László tűrni köteles..."

"A megyei bíróság a tényközlés tekintetében a Btk 182. §-a alapján valóságbizonyítást rendelt el..."

Hosszú hivatkozás a tanúvallomásokra, majd "a fenti tényekből annak ellenére, hogy azok zárt logikai láncolatot alkotnak, mégsem vonható minden kétséget kizáró következtetés arra, hogy Kurnász László magánvádló az igazgatói kinevezésekor arra is megbízást kapott, hogy a régieket "kicsinálja", figyelemmel arra is, hogy ezen események nagyrészt a vád tárgyává tett "cikk" megjelenése után következtek be." (Mi lett volna a "minden kétséget kizáró" bizonyíték: 1. ha ezt a magánvádló elismeri 2. ha írásos bizonyíték van róla 3. ha hang-/videófelvétel van róla.)

Hivatkozás a tanúvallomásokra, majd: "Minden, számára megbízható forrásból származó információk birtokában II. r. vádlott és a vele együtt az olvasói levelet megfogalmazó, majd azt nyilvánosságra hozó I.r. vádlott (...) annak ellenére, hogy a feljelentőre nézve becsületcsorbító tényállítás valódiságát nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítaniuk, a vádlottaknak – az új igazgató addigi tevékenységével kapcsolatos adatok ismeretében – alapos okuk volt arra, hogy a sérelmezett állítás igazságában higgyenek..."

(A végzést ma kézbesítették. Kiemelések tőlem.)