"Mert a hazafiság éppen maga a kultúra." (Kepes András)

Áttűnés

Talán ötéves lehettem. Nagyanyáméknál a konyhában a szüleim öltöztetik a húgomat: erős rózsaszín kötött nadrágot adnak rá és garbót, Szécsénybe indulnak, gyerekorvoshoz. Én zokogok, ne hagyjanak itt, én is menni akarok. Mintha tudomást sem vennének rólam, sietnek, nem szólnak. Tapintható az aggodalom. Kétségbe vagyok esve.

B. a gyermekért megy a gólyabálba. Zaza érzékeli, hogy történni fog valami, beviszem a házba, mielőtt az autó elindulna. Sötét van, legalább két hete nem aludtunk kinn, elfelejtette, milyen az, meg egyébként is: az a kutya gazdája, aki a legtöbbet van vele. A gazda elment, ő maradt. Sír, méter magasra ugrik a kilincsig, hallgatózik... vigasztalhatatlan. Félóra sírás kiszívja minden erejét, eldől és elalszik, mint egy kisgyerek.

"A meccs előtt még szóba került, hogy magyar győzelem vagy döntetlen esetén esélyesek volnánk a pótselejtezőre, ahol még ki lehetne vívni a vb-részvételt."

Nagy Magyar Nemzeti Önismeret (csupa nagybetűvel, mert újabban így szokás, ezzel is jelezzük, hogy elalélunk a tisztelettől), avagy ha a nagymamának kerekei lennének, ő lenne a villamos.

Ősz

 

Őszre hangolva

Tegnap a Müpában voltunk, a Metből az Anyegint közvetítették – nagyszerű előadás –, jó volt eredeti nyelven hallgatni. (Netrebko legalább 10 kilóval több, mint Violettaként a 8 éve készült salzburgi felvételen.) Ma délelőtt elővettem az Anyegint, felütöttem sok helyen (talán harmadéven tanultuk, 1979-ben, akkor beleszótározam, kicsit megváltozott a kézírásom...), a kísérő tanulmányba is beleolvastam... Nagy irodalom. Elméláztam azon, hogy már sosem fogom tanítani. „Мечтам и годам нет возврата…” Még bele tudnék jönni az oroszba... Majd ha nyugdíjas leszek. 

***

A kertbe komolyan beköszöntött az ősz: megcsípte a fagy a trombitafolyondárt, a muskátlit, a fügét, a ginkgo bilobát, a porcsirózsát, a sétányrózsát, a paradicsomot, az epret, a szőlőt... De még akarok kinn aludni, még nem vettem tavaszig búcsút.

A család kedvence

Zaza elérte a "nagycsoportos kort": cserélődnek a fogai; majdnem szobatiszta, 4,85 kg. Túl vagyunk az első komoly aggodalmon: a múlt vasárnap egy göböt fedeztünk fel a hátán, minden rosszra gondoltunk, vártuk a hétfőt, hogy orvoshoz vigyük – semmi baj, csak a Lyme-kór elleni védőoltás ellenreakciója... Kedvenc tartózkodási helye a hálószobai szőnyeg vagy még inkább B. lábánál, ha ő a számítógép előtt ül. A kertben ás, és amíg el nem fárad, rohangál körbe-körbe, nem akadály az eperültetvény. A "hajkefét" még szokni kell, a városi sétát pláne. 

A napnak megvannak a maga szertartásai: kora reggeli séta B.-zsal, déli szintén, délutáni a gyermekkel, esti pisilés velem; ha kopogós cipőben jövök, a lépteimről felismer; felébreszti a szunyókáló B.-t, ha cseng a telefon; némán és áhítattal nézi, ha mi eszünk, hátha kap egy falatot, akár evés előtt van, akár evés után, sőt a tányércsörgésre a konyhába rohan; ha hazaérek, a családi 'mi-volt-ma' megbeszélésének a helye az előszoba: ülök a sámlin, iszom a kávém, a kutya tudja, hogy a narancssárga (eredetileg) kádkilépőn az ölemben a helye.

Szeretnék nálunk kutya lenni. :)

Rezignáltan

Egy szak = két szak, három szak...
Nulla szakvizsga = egy szakvizsga, két szakvizsga...
X tanuló = 2x tanuló, 3x tanuló...
X nagyságú tantestület = 2x nagyságú tantestület, 3x nagyságú tantestület...

Életpálya.