2011. december 30., péntek

A gyerekkori emlék nagyanyámékhoz kötődik... Nem értem, miért: imakönyvön és kalendáriumon kívül más könyvet nem tudok náluk felidézni. Szóval mégiscsak volt ott valami könyv, valami vallásos tartalmú, képes: egy szőke kisgyerek megy át egy sebes folyó fölött egy rozoga hídon, s mögötte kitárt kezekkel egy angyal. Sokszor megnéztem, borzongtam... A kisgyerek voltam. (A másik ilyen borzongós emlékem: otthon a könyvszekrényben A láthatatlan ember... Vissza-visszatérek, elolvasom a címet a könyv gerincén, de nem merem a kezembe venni.)

Akkor talán hittem, hogy vigyáz ránk valaki. Most tudom, hogy csak mi magunk vigyázhatunk. S az is jó lenne, ha valaki így figyelne. (Ha meglenne, most megnézném újra a Berlin fölött c. filmet.)





Ki tudja, hol készültek a képek?

3 megjegyzés:

  1. Hiába töprengek, nem tudom, nem láttam soha. De majd' kifúrja az oldalamat, úgy hogy kérlek,
    végül áruld el, jó?
    I

    VálaszTörlés
  2. A Gyere kicsim, gyere! kellett hogy legyen, legalábbis a borító alapján. (Nekem is erős gyerekkori emlék, olvastam is.)
    http://www.ababook.hu/book_images/31a/999634531a.jpg

    VálaszTörlés
  3. I
    A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium kápolnája fölött áll a két angyal, Péterfy László alkotása. Állítólag 1995-ös szobrok, mi az őszi szünetben vettük észre, pedig sokszor csatangoltunk Győrben.

    Mafia
    Nem tudom, kicsit másmilyen, szellősebb képre emlékszem, egyetlen gyerekkel, de az évtizedek...

    VálaszTörlés