2012. január 15., vasárnap

Alszik a kert

Csend van és hideg, dermesztő szél fúj.


Ez a szürkés barna, földre fekvő valami csak emlékezetemben (meg a nyári fotókon) élénk sárga záporvirág.


Színtelen, csupasz az almafa.


Didereg az árvácska.


Az élet nyomai – a talajba fagyva.


Kitesszük az újabb adag ennivalót a madaraknak – halljuk, de nem látjuk őket.

Előttünk elhaladtában letekeri a kocsi ablakát az egyik utcabeli, boldog új évet kíván. Hazaindulunk.

2 megjegyzés:

  1. Nagyon szép fotók - pedig téliek, ami ugye levonna az értékükből, de nem. "Az élet nyomai - a talajba fagyva", annyira szép mondat, hogy engedelmeddel ellopom.
    I

    VálaszTörlés
  2. Nekem sajnos, vége az élménynek...:(((( Most általad élvezem a természet csodáit!:)

    VálaszTörlés