Mától kutyatulajdonosok vagyunk. Tegnap vettünk etető- és itatótálkát, pórázt és hámot, fekvőhelye itthon és otthon már hetek óta kész, megvolt a neve is: Boldi. Aztán Zaza lett, Zaza van Linszky F.
Kilenchetes, remélem, minden rendben lesz vele, ehhez szerencse is kell, tudom. Nem akarunk tenyészteni, kiállításra járni, szépségversenyt nyerni..., figyelmeztettek a témában járatosak: sokan csalnak, rossz körülmények között tartják az állatot, túltenyésztik, minél több pénzt akarnak... Vannak (nevezzük így) furcsaságok: valaki, akivel levelezek, egy másik, akinek az előleget küldöm, egy harmadik név a lakás ajtaján, egy negyedik a kutya oltási könyvében; fekete kanról beszélünk az eladóval, aztán az oltási könyvből kiderül: szuka – formás, egészségesnek látszik, akkor már nem lépünk vissza.
Egyoldalas leírást kapunk etetési, ápolási tanácsokkal, sosem hallott bolt nevét, ahol tápszert, vitamint kapni..., nem találunk olyat, B. leszólít egy nőt a tápoknál, kedvesen eligazít, a szakboltban profi az eladó, mást mond, mint akitől a kutyát vettük...
Hőség van, útközben hazafelé megitatjuk, az utazást jól tűri. Itthon főzünk neki, száraz tápot is keverünk bele – megkezdjük az átszoktatást –, eszik, iszik, ismerkedik a kerttel, jön-megy, a gyermek dajkálja. Meglátjuk, milyen lesz az első éjszaka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése