Jó néhány órás buszozás után megérkeztünk Spreewaldba. Lübbenauban hajóba szálltunk, két nagy csónakban elfért az egész tantestület, a csónakos egyben az idegenvezető is volt. Természetesen megkóstoltuk a vidék nevezetességét: a sokféle ízesítésű uborkát.

Ilyen és ehhez hasonló nyaralók és lakóházak jobbra és balra. Meg vendéglátóhelyek... Meg helyiek portékái a parton egy kosárban... Az itt lakóknak két postaládájuk van: a postás nyáron vízen hozza a küldeményeket, télen a szárazföldön. Az idegenforgalom nagy, télen is megy a csónakáztatás – a vékony jég még nem akadály –, van wellness is.

A vidéket szorbok lakják. Helyi, népviseletbe öltözött idegenvezető élvezetes, humorra fogékony elbeszélése mellett néztük meg a skanzent. Aztán jólesett az ebéd és a hideg Radeberger az étteremben.

Este értünk Berlinbe. A külvárosi, de színvonalas szállodából vacsora után, meglehetősen későn bebuszoztunk a központba, de mire bejutottunk, szakadt az eső... Másnap délelőtt, pocsék idegenvezetővel buszos városnézés. Délután Potsdam, este és másnap délelőtt Berlin. Kevés, vissza kellene menni...

Történelem, hogy nem is régen az út a kapunál véget ért.

Lámpák az Unter den Linden sugárúton

Amerikai zászlóval a kezében, katonai ruhában, erősen kifestve egy nő a Checkpoint Charlie-nál: gyermeteg lelkűeknek fejenként 2 euróért lehet vele fényképezkedni.

A Reichstag – az üvegkupolába nem sikerült fölmenni, előzetes internetes jelentkezés szükséges hozzá.

Alulnézetből

Museuminsel – csak egy séta erejéig. A Pergamonmuseum vágy maradt...

Az egykori NDK büszkesége

A Humboldt Egyetem

Pénteken délelőtt egyórás hajókázás a Spree-n. Sok modern épületet láttunk – nekem tetszenek, de sajnos egyet sem tudok mutatni, mert lemerült az akkum. Itt mutatom a kacellár hivatalát.

A csütörtök délutánt Potsdamban töltöttük. Egy rokonszenves, szláv arcú idősebb hölgy volt az idegenvezetőnk a kastélyban és a parkban.

A teraszos szőlőkert (sőt: az üvegajtók mögött füge) felől nézve a kastély szerénynek látszik , mert beljebb van építve.

Nagy Frigyes sírja – ő maga jelölte ki, hová temessék. A krumpli arra utal, hogy ő honosította meg német földön. Krumplit osztatott szét alattvalói között, beültette a virágoskertbe is. Hiába, a népnek nem kellett. Aztán cselhez folyamodott: egy nagyobb területet bevettetett, és katonáival őriztette. Kíváncsiak lettek az emberek: mi az az érték, amit a király így félt. Odamerészkedtek, szereztek maguknak belőle, s a katonák kegyesen elfordultak. Így az idegenvezető. De sok érdekeset mesélt Frigyes ifjúkoráról, apjáról, a "katonakirályról"...

Egy luxus "szaletli"

A kínai ház

Ez már Cecilienhof, a potsdami konferencia színhelye.

Az angol udvarházak stílusában épült. Nincs két egyforma kéménye.