2011. szeptember 1., csütörtök

Berlinből Drezdába menet útba ejtettük Wittenberget, Luther városát. A hely a magyar protestantizmus szempontjából is fontos, a 16. században sok magyar is tanult a wittenbergi egyetemen, többek között pl. Károli Gáspár.

A nevezetes vártemplom, amelynek a kapujára a közhiedelem szerint (mint egyik történész kolléganőmtől megtudtam: csak legenda, valószínűleg Melanchton kezdte terjeszteni) Luther 1517. október 31-én kifüggesztette 95 pontját.

A templom hálós mennyezete

Martin Luther

A templom egyik kapuja

Az egyetem

A főtér

Luther házának kapualja (volt Ágoston-rendi kolostor)

Katharina von Borának, Luther feleségének a szobra (nem mindennapi asszony volt, ajánlom ezt az érdekes könyvet – többek között – róla).

Állítólag itt élt...


És egy Hundertwasser-iskola, éppen renoválják...

Wittenbergben múlt pénteken jártunk, este értünk Drezdába. Drezda 1982-ben vagy '83-ban nyomasztó benyomást tett rám: Prágától állva utazva értünk oda egy esős nyári reggel: koromfekete romokat láttunk a belvárosban. Ezt az élményt csak a képtár feledtette.

Ide viszont most nem volt időnk bemenni.

A Zwinger

Az óra és a harangocskák meisseni porcelánból készültek.

Az urak "szórakozását" és felüdülését szolgáló belső udvar

Semperoper (Az idegenvezető sztorija: a Radeberger-reklám miatt egyes turisták azt hiszik, hogy ez a sörgyár.)

Az újjáépített Frauenkirche: a kép bal oldalán látható sötét falrész állt háborús mementóként évtizedekig, az itt-ott látható fekete kövek ott feküdtek, ahová a bombázás nyomán kerültek. A templomot nagyrészt közadakozásból építették újjá. Minden egyes követ, ott, ahol találták, lefényképeztek, s számítógéppel határozták meg, hogy az épület melyik pontján helyezkedhetett el.

Az aranygömböt a kereszttel Angliából kapták ajándékként a drezdaiak: a költségekhez egy egykori pilóta, az ötvös édesapja (ha jól emlékszem, ezt mesélte az idegenvezető) járult hozzá a legnagyobb adománnyal, aki 1945-ben részt vett a város lebombázásában. A téren az eredeti homlokzattal építették vissza a házakat, a homlokzat mögött azonban minden modern.

Ez a fekete falrészt láttam anno.


Egy kávé, még néhány fotó, aztán az Elbánál búcsút veszünk Drezdától. Kilenc és fél órás buszozás után este érünk haza.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése