Apa azt meséli, hogy a 60-as években az Istvánban dobkályhával fűtöttek, olykor széngáz volt... Marton Kálmán meg Gurin kinn álltak a táblánál, belemerültek valami matematikapéldába – az osztály ült a helyén, nem értett semmit, csendben figyelt, csak Sugár bújt el a Borz háta mögé enni... Marton olyan feszült volt, hogy nem tudja azonnal a megoldást, hogy idegességében rágyújtott.
– És a füstjelző? – kérdezi a gyermek.
– :):):)
(S a sztori folytatása: óra végére a két tábla teleírva, példa megoldva. Marton mintha csak akkor ocsúdna, hogy 'ezek is itt vannak'.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése