2013. október 27., vasárnap

Madách nyomában

"Óh, mért él hát az ember, mért löké
Az Isten egy percre világába,
Hogy öntudatra ébredezve, az
Örökkévalóságot átlássa."


(Pál öcsém sírjánál


Bő két és fél évtizede nem jártam Csesztvén: balassis diákként először a magyartanárunk vitt oda bennünket, aztán balassis tanárként én a tanítványaimat. De már ez a 27. tanév, hogy eljöttem Balassagyarmatról. Meg kellett néznem, hogy melyik is a szügyi út, amelyen Csesztvére indulunk. Alsósztregován pedig sohasem voltam. Dolná Strehová 11,5 km szülőfalumtól – ennyi volt Madách korában, s ennyi megint, 2 éve, mióta megnyílt az EU-pénzből újraépített híd Ráróspusztánál az Ipolyon. Madách Imre Alsósztregováról nem egyszer meglátogatta a szakali földbirtokos Veres Gyulát, akit végrendeletében gyerekei gyámjának nevezett meg. Ha a Gránicon állt volna akkor a házunk, a kocsijával elhaladt volna előtte.

A csesztvei és az alsósztregovai kúriát (mindkettő 1964 óta emlékmúzeum) a "Közös örökségünk Madách" elnevezésű magyar-szlovák uniós projekt részekét renoválták, új állandó kiállítást rendeztek be – elismerésre méltóan magas színvonalon. A csesztvei teljesen kész, 2012-től látogatható; a sztregovai első üteme pedig három hete, október 4-én nyílt, a második ütem, a Madách életművét feldolgozó része a kiállításnak januárra készül el.



Emléktábla a csesztvei ház falán.



Varga Imre mellszobra



Az udvarházat tavaly festették világosszürkére, korábban (és emlékezetemben) sárga volt. Eredetileg tornácról léptek a belső térbe, az oldalszárnyakat már Madách testvére, Károly építtette – a költő még  látta –, miután édesanyjuk örökségként neki adományozta (anyai, Majthényi-birtok volt), Imre pedig a Sztregovát kapta. 



Bekukkantunk az ablakon: a költő otthon van.



1844 végén költözött ide, közelebb volt a vármegye székhelye, Balassagyarmat, s innen  könnyebben el tudta látni hivatalát. Ide hozta '45 nyarán ifjú feleségét, a losonci bálon megismert Fráter Erzsébetet. Kezdetben boldogok voltak. Itt születtek gyermekeik, akik közül Imre csak néhány órát élt, Aladár, Borbála és Jolán érték meg a felnőttkort. '52-ben innen vitték börtönbe a költőt, mert Kossuth titkárát, Rákóczy Jánost rejtegette. A fogságból hazatérő Madách a házasságba már nem talál vissza: Fráter Erzsi volt-e könnyűvérű, vagy Majthényi Anna – aki sosem szívelte menyét – rosszindulatú, ki tudja...



A parkban valaha Fráter Erzsi járt, a csesztvei kúriában megfordult Arany János is.



Már a földön fekve a krími hárs, amely alatt Madách még sétált.


A felújítás, a kiállítás első osztályú minőség. Audio guide-et adnak, részletesen meghallgathatunk mindent a család történetéről, a korról, a művekről, az installációkról, a bútorokról, képekről, jelmezekről... Vannak felpróbálható jelmezek, meghallgatható rádiójátékok, megnézhető a Szinetár-féle tévéfilm a Tragédiából. Potom pénzért (300 Ft) megvásárolható a gazdagon illusztrált, 4 nyelvű ismertető.


Némi otthoni kitérő után megérkezünk Sztregovára. Jövünk-megyünk a határon oda-vissza, mint igazi EU-polgárok, mintha nem is lenne határ, mint Madách a maga idejében.

(Esztergomból Szlovákián keresztül megyünk Gyarmatig – Zazának útlevele van :) –, onnan Csesztvére, onnan (gyerekkori) haza, majd otthonról Sztregovára, majd onnan végig Szlovákián át hazahaza.)

A sztregovai kastélyban kedves, palóc magyarsággal beszélő hölgy vezet körbe bennünket. Útbaigazít, hol találjuk Madách sírját s a család eredeti kriptáját.




A kastély: szintén minőségi felújítás: az "oroszlánbarlang", ahol a Tragédia született, a férfiszoba, a könyvtár és levéltár, az anyára és feleségre utaló tárgyak igényes rekonstrukciók. Eredeti Madách-festmény és másolatok, Zichy Mihály és Kass János illusztrációi láthatók.



Az utókor érzéketlensége a kastélytól mintegy 20 méterre, a kastélyparkban épült iskola – építhették volna 200 méterre is: hely van bőven, s megmaradt volna a kastély aurája.




Madách síremléke a parkban, alkotója Rigele Alajos, pozsonyi szobrász. 

"Rigele szerette volna még, hogy az országútról felvezető lépcsősor jobban kiemelje az emlékmű monumentalitását. A lépcsők azonban az állandó pénzhiány miatt – amint láthattuk – a mai napig nem készülhettek el a tervezett formában. Az emlékmű tervezésében egyébként Rigele László építészmérnöknek, a művész fiának is szerepe volt. A tervek alapján tehát az alap 1,3 m, a talapzat anyaga – takarékossági okok miatt – terméskő. A talapzat egyúttal a kripta is, ahol Madách Imre és családtagjai nyugszanak. Az oszlop 3,2 m magas, és az eredetileg elképzelt márvány helyett homokkőből készült. Ezen helyezkedik el a 3,6 m magas bronzszobor, amely kitárt karú, égbe emelkedő ifjút ábrázol, akinek szinte lebegő alakja, behunyt szeme, arcának átszellemültsége vágyakozást tükröz. Sokan Ádám alakját vélik felfedezni benne, az örök kereső, új utakra törő embert, ám Rigele leveleiben egyszer sem történik utalás Ádámra. Tehát tekinthetjük úgy, mint Ádám sorsát viselő és vállaló, bizakodó, vágyakozó, égbe törő Embert."



A falu szélén áll a Madách család présházra emlékeztető kriptája, amely azonban üres. 1936-ig, exhumálásukig szolgált sírkamraként.


(Csesztvén a 18 év alatti diák és két kísérője most belépti díj nélkül nézhetett szét; egyébként a teljes árú belépő 1000 forint. Sztregován 2 euró a teljes ár, 1 a mérsékelt.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése