2010. február 12., péntek

Vacsorák

Betegségűzésre egy korty konyakszínű (mert aszalt meggy ázik benne) házi pálinka. Aztán mangalicazsíros, házi sütésű félbarna kenyér lilahagymával. A gyermek fahéjas müzlit eszik.

Hatvanas-hetvenes évek, téli szombat esték. A héjában sült krumpli egy tálban, kendővel letakarva - anyám nem győzi elég gyorsan pucolni. Az asztalon abárolt szalonna, kolbász, fagyos vaj. Gőzölög a boros tea.

Mangalicazsír a piacról, házi kenyér az elektromos kenyérsütőből. A héjában sült krumplit is meg kellene kóstolni újra. De valahogy a városban vagy inkább a panelben ez olyan idegenül hat(na).

3 megjegyzés:

  1. Ella, Gülbaba. Krumplinevek nemrég múltból. A sűltkrumpli az Édesanyám arcát idézi. Kedves,szép, örök!

    VálaszTörlés
  2. Én pont a héten sütöttem krumplit a villanytűzhely sütőjében. A gyerekek is nagyon szeretik. Az első pesti lakásomban (ami egy szoba-konyha volt) volt egy igazi sparhelt, aminek a sütő részében gyakran csináltam hajában sült krumplit. A nagymamám gyerekkoromban sűrűn készített ilyet. Öntött egy kis napraforgó étolajat egy kis tálkába, megszórta sóval, aztán abba mártogattuk a sült krumplit és savanyú káposztát ettünk hozzá. Mmmmm....

    VálaszTörlés
  3. Mi szoktunk sima héjában főtt krumplit enni, csak natúr sóval.Nagyon jó. Mi is mangalicazsíros kenyeret szoktunk enni lilahagymával, és hmmmm. Azért, mert nosztalgiát ébreszt az emberben,itt is, a panelben is nagyon jó, oda illő. A gyerek meg majd ezen fog 20 múlva nosztalgiázni.

    VálaszTörlés