2012. október 17., szerda

Útközben Ogyessza felé


"A Monarchia soknemzetiségű jellege talán egyetlen városban sem volt olyan magától értetődő, mint a birodalom legkeletibb tartományának fővárosában, Csernovicban (németül Czernowitz, oroszul Csernovci, ukránul Csernyivci (Чернівцi), románul Cernăuți). Kelet, nyugat és dél találkozása, a szláv, a germán és a latin ajkú népek együttélése sajátos kultúrájú, egyedi hangulatú várost hozott létre, amelynek jellege a történelmi változások ellenére a mai napig meghatározó. Az első világháborúig ukránok, németek, románok, zsidók, lengyelek, örmények és magyarok meglepő harmóniában élték együtt a maguk kisebbségi létét úgy, hogy egyik közösség sem próbált (tudott) a másik fölé kerekedni. (...) Ma már szinte csak ukránok lakják a várost, hatalmas temetője azonban tökéletes mementója ennek a talán végleg eltűnt, sokszínű, egyedi világnak."

(Kárpátalja, Lemberg és Csernovic c. útikönyvből, írta Farkas Zoltán)


Ebben a városban született  1920-ban Paul Celan.

Csernovic a második világháború előtt 

Békés domboldali város
Bükkerdőkkel övezve

A mezők szelte Pruth mentén
tutajok és úszók

Májusi orgonaeső
A lámpások körül
cserebogarak táncolták el
halálukat

Négy nyelv
Értették egymást

Sok költő nyílt ki itt
Német-zsidó sorokban
Kényeztették a levegőt

Amíg bombák nem hullottak
Addig boldogan lélegzett a város

(Fordította Kiss Noémi)


Ma este ebbe a városba érkezem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése