Három hét kert után az első két nap nehéz volt Zazának a lakásban: vadóc lett, harapni akart, mindenhová utánunk akart jönni... Ma már nyugodtabb, holnap meg újra kert. Kíváncsi vagyok, felismeri-e. A jövő hét közepétől aztán mehet sétálni. 

A doktornő tegnap megmérte: 2,20 kg, két hete 1,30 volt. Olyan, mint egy kisgyerek: hullafáradtra játssza magát, aztán eldől, négy lábát kinyújtva az oldalára fekszik, és egy szempillantás alatt durmol. Visszahozza a labdát, de nem mindig adja vissza. A kuckójába tett fürdőszobaszőnyeget hurcolássza magával a lakásban, néha iszonyatos méreggel cincálja, rágja, mint a keményfa pálcáját is. Pelenkán végzi a dolgát. Bemutattuk a szomszédoknak, nagy sikere van; Gy. ölbe veszi: csóválja a farkát, megnyalja az arcát. 

Két fontos kutyakönyvet vettünk, ill. kölcsönkaptunk, s Nórával váltva olvassuk: tanulunk kutyául.