"Életem alakulására és munkásságom kifejlődésére elhatározó és döntő jelentőségű esemény volt, hogy 1924-ben megnősülve, kikerültem Zebegénybe, ahol azután megtaláltam a művészetem kibontakozásához szükséges minden élményt. A táj és az emberek összefüggő és elválaszthatatlan egységét láttam itt meg, olyan miliőben, mely nagyon megfelelt elgondolásaimnak. Az én képeim témája ez a két dolog a világon, amihez a legerősebb szálakkal vagyok hozzáfüzve (sic!): Zebegény és a családom..." – idézi Paulisineczné
Willem Vera Szőnyi önéletírásából (Regélő évek, mesélő képek
(Sonnenblumen Hagyományőrző Alapítvány, Zebegény, 2009)
Kerti pad (innen)
Falu ősszel (innen)
Este (innen)
A Szőnyi István Emlékmúzeumot tavaly nyáron felújították, újdonság, hogy a festő lányának és férjének emlékszobát alakítottak ki.
Korábbi látogatásunkkor vettük meg a Roma summus amor c. könyvet, amely Szőnyi Zsuzsa és Cs. Szabó levelezését tartalmazza, nemrég A Triznya-kocsmát a nyergesi könyvesboltban, most pedig Levelek Rómából és a Levelek otthonról c. kötetet a múzeumben. Szőnyi Zsuzsa – az idén lesz 90 éves – rendkívüli ember: hallatlan munkabírásának intelligenciájának, szervezőkészségének sokat köszönhet a magyar irodalom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése