Olvasási szokások

Zazáleától kaptam a labdát legalább egy hónapja, akkor nem értem rá, aztán elfelejtettem, most meg gondolkodtam, hogy rászánjam-e az időt, mert van itt - már megbocsásson, aki elindította - néhány nem-is-tudom-minek-nevezzem kérdés...

1. Mi volt életed legrosszabb könyvélménye?
Nem tudom, nem emlékszem. Mostanában, ha nem tetszik valami, leteszem (aztán lehet, hogy újra kézbe veszem): kevesebb a hátralévő időm, mint amennyi a jó könyv.
Nagyon nehezen olvastam el (de ez nem jó-rossz kérdése) egyetemista koromban Jókai Rab Rábyját és Thomas Mann Doktor Faustusát - lehet, hogy a kötelező olvasmányok mennyisége és a rendelkezésre álló idő nem volt arányban, lehet, hogy csak nem voltam rájuk hangolódva, nem tudom...

2. Mi volt az a könyv, ami eddig a legnagyobb hatással volt rád?
Hát, attól függ, milyen hatásra gondolunk. Abban az értelemben, hogy formálta a gondolkodásom, közrejátszott abban, hogy az lettem, aki vagyok (sőt: a pályaválasztásom is befolyásolta): a Háború és béke, az Anna Karenina és Szabó Magda Szemlélők c. regénye, illetve József Attila versei. Ezek mind gimnazista kori, szemléletformáló találkozások voltak.

Aztán van, ami nem szépirodalom, nem is változtatja meg az embert, "csak" az átlagosnál nagyobb hullámokat ver benne: ilyen volt pl. a Gyorsuló idő sorozatban anno megjelent A 2x2 józansága (Emlékezések Radnóti Miklósról) - a végére érve káromkodtam - vagy Hankiss Elemér Társadalmi csapdák c. írása ugyanebben a sorozatban fiatal felnőtt koromból.

Aztán megcsontosodik az ember, s az ilyen elementáris hatás - tapasztalatom szerint - már nem jellemző.

3. Olvastál már olyan könyvet, ami komolyan a frászt hozta rád és félelmet keltett benned?

Komoly frászt vagy félelmet nem, de olyat, ami ellen zsigeri tiltakozást éreztem, s nem hiszem, hogy valaha újraolvasom, igen: Süskind A parfüm, Mary Shelley Frankenstein és Füst Milán Boldogtalanok c. műve.

4. Mit használsz könyvjelzőnek?
Papír könyvjelzőt, papír zsebkendőt, egy darab papírt, a könyvborítót, rosszabb esetben behajtom a könyv sarkát.

5. Mikor szoktál olvasni? Otthon, munkahelyen, reggel, délben, este, alvás előtt … hm?
Itthon, nyaraláskor, vonaton, bármilyen napszakban, fekve vagy fotelban ülve.

6. Mi volt az első könyved, amit olvastál?
Nem emlékszem. Korai olvasmányaim közül A láthatatlan emberrel való találkozást tudom felidézni. Megvolt otthon az üveges könyvszekrényben, s amikor kitekeredett nyakkal elolvastam a címet, beleborzongtam. Néhány napig mágikusan vonzott és taszított, aztán a kíváncsiság győzött a szorongáson, és elolvastam a regényt.

7. Puha kötésű vagy kemény fedeles? (Úgy általában, nem az előző kérdéshez kapcsolódik.)
Egyértelmű: kemény fedeles. Tartós könyveket szeretek venni.

8. Mit olvasol most?
Most fejeztem be gróf Nádasdy Borbála A szabadság zaga (nem elütés, így) c. könyvét, még gondolkodom, hogy mit kezdjek. Az ágyam mellett 1-2 éve ott van valamelyik Márai-napló – visszatérően olvasom –, Závada Idegen testünk és Kertész Gályanapló c. műve. De nem biztos, hogy holnap ezek közül folytatom valamelyikkel.

9. És hányadik oldalon jársz?
A Máraiban bárhol, a Závadában a 17. oldalon, a Gályanaplóban nem emlékszem (nincs benne könyvjelző), elölről kell kezdenem, aztán majd ráismerek és lapozok.

10. Rajta hagyod a "kezed nyomát" a könyvön (belefirkálsz, véletlenül leeszed, leöntöd, egyéb barbárság)?
Régebben a szakirodalomba beleírtam, aláhúztam, ma már nem jellemző – a férjem leszoktatott róla –, csak ha nincs időm kijegyzetelni. A szépirodalomban számomra fontos részeknél behajtom a lap sarkát. A középiskolai kötelező olvasmányokat diákkönyvtári kiadásban használom, ezekbe cetliket teszek, szövegrészeket megjelölök, hogy órán könnyebben megtaláljam (múlt idő :( ).
A Bánk bán-példányom gimnazista koromból származik: bejáró voltam, a vonaton olvastam, havas-esős időszak lehetett, mikor leejtettem a földre – a címoldal ennek őrzi a nyomát.

11. Befolyásol a könyv borítója és/vagy címe, hogy elolvasod-e az adott könyvet?
A szerző befolyásol. Ismeretlen szerző esetében a borító igen: a gagyiságából arra következtetek, hogy kár rá időt vesztegetni. (Újabban értékes művek esetében is találkozom méltatlan borítóval – valószínűleg egyes kiadók úgy gondolják, hogy a "könnyed" külső azt sugallja, hogy a könnyű olvasmányra vágyók is megveszik pl. Mikszáthot...)

12. És az oldalszám?
Nem.

13. Hátralapozol, hogy tudd, mi lesz a vége?
Érdekes a kérdés: a hátra nekem azt jelenti, hogy vissza. De igen, előrelapozok, aztán még előrébb, olykor a legvégére is.

14. Volt olyan könyv, amit többször elolvastál?
Foglalkozásomból eredően ez kimondottan jellemző. De ettől függetlenül is: a fontos könyveket akár többször is, hogy meggyőződjek arról, tényleg olyan fontosak-e (rendszerint igen), aztán másodjára, harmadjára más réteg érint meg, feltűnik, ami először nem – nem függetlenül attól, hogy én is változom.

15. Ért könyvekkel kapcsolatos baleset?
Szétszáradt, szétesett egyik-másik, nem dobtam ki, könyvkötőre várnak.

16. Eladod-ajándékozod a könyveidet, vagy mániákusan ragaszkodsz hozzájuk, akkor is, ha nem tetszik?
Soha egyet sem adtam el, de volt már tanítványom, akinek elajándékoztam azokat, amelyekből kettő volt (házasságkötés révén). De pl. három József Attila-kötetünk van, két Háború és béke, két Mester és Margarita (plusz oroszul) - ki-ki ragaszkodik a magáéhoz ennyi év után is. Mindez azokra a könyvekre vonatkozik, amelyeket mi vettünk. Amit kaptam, de semmi közöm hozzá, előfordult, hogy nekiadtam valakinek.

17. Még a budiba is magaddal viszed az aktuális olvasmányt, vagy csak otthon olvasol, esetleg más meghatározott helyen?
Nem. Lásd 5. kérdés.

18. Tényleg, olvasol a mosdóban?
Nem.

19. Vezetsz az olvasmányaidban valamilyen rendszert, felírod-e az elolvasott/megvett/megveendő könyveket (esetleg árukkal együtt), netán olvasónaplót ?
Nem, utoljára gimnazista koromban írtam fel, hogy mit olvastam el.

+1.: még valami hendikep?
(Nem szeretem a jópofizást.)


A labdát Giginek és Mafiának dobom tovább – ha van kedvetek…