"A keleti gazdaságokban jelentős potenciál van, ezt érdemes kihasználni,
de ha nagy távlatokról beszélünk, akkor látni kell, hogy a tartós
fenntartható fejlődés minden tényezője Nyugaton van. A digitális
forradalom, a nyílt társadalom, a tőkepiac, a szervezet, az a fajta
vitakultúra és tudás, ami elvezet oda, hogy emberek számára olyan
műkezet tudnak gyártani, amivel zongorázni tud. Ezen újítások közül
egyik sem Keletről jön, hanem az új ismeretek, szabadalmak zömével
együtt Nyugatról. Ezt fontos tudni. A keleti nyitás pótcselekvés, vagy a
világ félreismerése. Kína gyorsabban növekedik, mert a mi fejlettségi
szintünk felén áll, de környezeti és emberi katasztrófákat kiváltva. Ezt
példaértékűnek tekinteni, félreértés. Magyarország számára nem kérdés,
hogy jövőnk Európában, a nyugati közösségben van. Nincs egyetlen terület
sem, amelyet keleti fény világítana be. Irányváltást egyébként sem
tudnánk végrehajtani, de nem is kéne ezzel próbálkozni. Ellenben még
erőteljesebben be kellene épülni a nyugati véráramba, az oktatás
színvonalának emelésével, a kutatás-fejlesztés szorgalmazásával" – mondja Csaba László.
***
"Makovecz Imre valóban különleges egyénisége volt a magyar építészetnek, a
kultúrában azonban mindeddig nem volt szokás kormányhatározatokkal
meghatározni, hogy ki és miért válhat a magyar kultúra közös értékévé.
Az úgynevezett kanonizáció furcsa, szeszélyes és főleg demokratikus
folyamat, semmiképpen sem hatalmi szóval és néhány órás kormányüléseken
döntenek róla. Ezzel a politika legfeljebb csak arra erősít rá, hogy nem
a szakma és az építész Makovecz számít, hanem csak a politikai
elkötelezettség."
***
"Hiába ostoba, korrupt ez az ország, a napok hősei még viszik a
vállukon: tanítók, nővérek, könyvtárosok, takarítók működtetik a hazát,
és segítik, hogy ember maradhasson, aki szeretne. Akinek még van esélye."
***
"A jó karmester az egység őre és felszabadítja az energiákat az
emberekben. Ezzel szemben a rossz karmester az, aki lenyomja a tagok
egyéniségét és szolgaként utasítja őket."
***
"Egy ideje azt gondolom, hogy az, amennyit az emberek Magyarországon a
magyar identitásukkal foglalkoznak, nincs rendben. Ha valaki például
portugál, akkor szerintem senkinek semmi köze nincs ahhoz, hogy ő
mennyire érzi magát portugálnak. Magyarországon elindult egy hisztéria
ezzel kapcsolatban: minden embernél hőmérővel mérjük, hogy mennyire
magyar. Az, hogy valaki mennyire kötődik gyerekekhez, férjhez,
feleséghez, lakáshoz, szülőfaluhoz, szülőhazához, vagy akár egy régi
ruhájához, magánügy, és senkinek semmi köze hozzá."
***
"Nagyjából ugyanazzal a hozzáállással és ugyanazokkal az elvekkel lehet a
kutyából és a gyerekből is egészséges, boldog, jó személyiséget
nevelni."
***
"Aztán a Papa volt a Mari élete.
Nem tudom, hogy vélekedik ő erről, a megevett szabadságról, a mindent beterítő papáról. (Nem nagyon volt szabad elmennie az utolsó években, hasonlóképp terrorizálta etekintetben papám őt, mint engem a kisfiam pár éve.)
Mari szikrázóan okos, s valahogy úgy nagylelkű, ahogy egész kevesen. Hogy mi lenne jó szerinte, annál fontosabb neki, mit gondol az, akit szeret arról, hogy mi lenne jó neki."
Nem tudom, hogy vélekedik ő erről, a megevett szabadságról, a mindent beterítő papáról. (Nem nagyon volt szabad elmennie az utolsó években, hasonlóképp terrorizálta etekintetben papám őt, mint engem a kisfiam pár éve.)
Mari szikrázóan okos, s valahogy úgy nagylelkű, ahogy egész kevesen. Hogy mi lenne jó szerinte, annál fontosabb neki, mit gondol az, akit szeret arról, hogy mi lenne jó neki."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése