Addig él az erdő,
míg őrzi madárraját
addig él az ember,
míg bontja a titok falát,
de az idő nem varázsló,
s az ember, míg prédikál,
körbejárja csendben
a temetőbogár.
Meséld el álmodat,
a sárkányból galamb lett
mutasd meg arcodat –
talán hisznek neked
de az idő nem varázsló,
s az ember, míg prédikál,
meglátogatja csendben
a temetőbogár.
Éveid meghasadnak,
mint késsel dobott tükör
időd csontok kövén
mint vércsepp tündököl,
de az élet nagy varázsló,
hát indulj menteni,
csalódni, megriadni,
s elölről kezdeni.
A kép forrása itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése