2009. augusztus 26., szerda

Reni

Kicsi, törékeny, gyors mozgású, mosolygós, derűs, még nincs 18 éves. A Google a nevére 0,07 másodperc alatt 933 találatot ad.

Be vannak osztva a napjai, hetei - gyakorlás, tanulás, fellépés -, de sosem jött készületlenül órára, sosem akart elbliccelni egyetlen kötelező olvasmányt sem, sosem túl lenni akart egy-egy anyagrészen... Szereti az irodalmat, magától érti-érzi, amit sokan magyarázat után (sem).

Ha zongorázik, átlényegül, egy másik világban jár. Ifjú kora ellenére sok verseny díjazottja, a Zeneakadémián a kivételes tehetségek osztályában a negyedik évet kezdi (a gimnáziumban magántanuló - osztálytársai két év múlva érettségiznek, ő két tárgyból már ’érett’, a többiből jövőre ’érik’).

Ma újra hallottam őt - az Liszt Hét programjában többször is fellépett -, most Grieget, ráadásként Lisztet játszott. Elvarázsolja az embert. Nem csak a laikust: látom, ahogy az egyik hegedűs leplezetlen csodálattal figyeli őt. Aztán elhalnak az utolsó akkordok, pár másodperc múlva Reni visszatér a hétköznapi valóságba, már mosolyog, s finom gráciával kéri a szimfonikusokat a meghajlásra.

Hódolat a tehetségnek!

3 megjegyzés:

  1. Bizony tényleg elképesztő tehetség. Egyszerűen csak leül az ember, és szívesen hallgatja. :) Fantasztikus. Sok sikert neki a továbbiakra!

    VálaszTörlés
  2. Örül az ember, mikor ilyen művészeket hallgathat...

    VálaszTörlés
  3. Anélkül, hogy kisebbítebém Reni éredemeit, tehetségét végtelen boldogság tölti el szívemet, hogí ilyen EMBEREKKel tölthettem együtt két tanévet egykori iskolám hányatott sorsú intézményében. Ha valaha megkérdezik, hogy hová jártam középiskolába, azt fogom mondani, hogy ahol a K. Reni tanult és néhány zseniális tanár tanított.
    Beli

    VálaszTörlés