Tegnap volt az Istvánban 10 éve érettségizett osztályom (a 2. hatosztályos évfolyam) érettségi találkozója, mindössze ketten hiányoztak (ők is igazoltan). Mindannyian diplomások, nem egy közülük többszörösen, van, aki a helyén van, és van, aki még keresi. Négyőjük büszkélkedhet kisebb-nagyobb csemetéjével (a legidősebb 8 éves), három baba születése várható a közeljövőben. A fiúk kicsit megemberesedtek, a lányok mit sem változtak; alaptermészetük, habitusuk, a világ dolgaihoz való hozzáállásuk olyan, mint volt. Büszke vagyok rájuk. Lélekmelengető egyedi ajándékot kaptam tőlük,
benne fotók, információk az elmúlt évekről, vers...
Mindannyian büszkék arra, hogy az Istvánba jártak, szeretettel és tisztelettel emlékeznek egykori tanáraikra, a "lelki szemétségek"-kel jellemezhető, "pedagógiai szempontból nullák"-ra (igaz, hol voltak még 1993 és '99 között e kedves megállapításokat tevő jelenlegi városvezetők...).
Kedves Melinda!
VálaszTörlésEz a tanítás lényege, hogy 10-20 ... sok év múlva is ilyen ajándékokat kap az ember, hogy megemlékeznek róla.
Az említett "úrtól" egyébként a kedvenc idézetem ez "Az egyetemet végzett pedagógusoknál a pedagógia nagyon alacsony óraszámban jelentkezik."
Mondta ezt többek között egy pedagógia szakos tanárról. :)
Rád emlékeztek 10 év elteltével is, M1s-ékre ki fog?
M1s-ékre csupán úgy fognak emlékezni, mint a hirhedt, szemét emberekre(?).
VálaszTörlés"A kormány átadja a népnek az összes dühét és szenvedését"
Kedves Melinda!
VálaszTörlésTe értéket adsz és teremtesz, Te magad is ÉRTÉK vagy, ritka kincs, akit óvni kell(ene). Örök optimistaként kívánom, hogy sok 10-20 éves osztálytalálkozót élhess még át, a megérdemelt tisztelettel és szeretettel övezve: Andrea