A Hídlapban ez a hatoldalas írás (22-27. o.) feltételezhetően az OKM-nek ebben a közleményében is olvasható miniszteri felszólításra adott válasz: "A továbbiakban az oktatási és kulturális miniszter az Ötv. 97. §- ában foglalt felhatalmazás alapján kezdeményezi, hogy a képviselőtestület a következő testületi ülésén soron kívül tárgyalja meg az ügyet és tájékoztassa arról a szaktárca vezetőjét." Az "ügy" a Szent István Gimnáziumban lefolytatott fegyelmi eljárás. Aki veszi a fáradságot, s elolvassa a két belinkelt szöveget, megítélheti, hogy arra válaszolnak-e, amit kérdeztek.
Ez az állásfoglalás egyébként olyan, mint amilyen írásokra, megszólalásokra azt szoktam mondani: aha. Annyit írtam már erről itt meg itt meg itt és itt pl. Mégis: nem lehet szó nélkül elmenni mellette. Nem fogok bekezdésről bekezdésre reflektálni, csak néhány dologgal kapcsolatban, újra…
***
Ebből az állásfoglalásból a kívülállónak, az István történetét nem követő olvasónak az derülhet ki, hogy van itt egy gondoskodó, az iskolának csak a legjobbat akaró, előrelátó, nagy felelősségérzettel jellemezhető önkormányzat és az önkormányzattal szembeforduló maroknyi tanár, akik gyerekeket vonnak be küzdelmükbe. De miért zajlik a küzdelem? És miért pont 2007-ben kezdték? Tán csak nem azért, mert addig türelmesen vártak, hittek (mert hinni akartak)? Tán csak nem botrány már maga a kérdezés, hogy szülők, választópolgárok áprilisban tudakolni merik az őket képviselő testülettől, hogy tessék mondani, szeptemberben hol fognak tanulni a gyerekeink?
Azt állítja az állásfoglalás, hogy a volt Balassa kibővítésével kapcsolatos tervekről 2006 végére derült ki, hogy „ nem nyerték el az esztergomiak többségének és a főegyházmegye vezetőinek tetszését, ami ellehetetlenítette a terv megvalósítását.” „Világossá vált, hogy a Gimnázium számára végleges, méltó elhelyezést már nem lehet biztosítani…”
Hát NEM: a terveket 2005 november-decemberében vetették el. (Egyébként az akkori igazgató nem a fenntartótól értesült róla, hanem mintegy mellékesen a tervezőktől.) Még egyszer: 2004 nyarán a város felvette a kártalanításként kialkudott összeget, eredetileg 2006 nyarán kellett volna kiköltöznünk a Kis-Duna sétányról, aztán 2007. június 30-ig még albérlőként maradhattunk: de a tervek elvetésétől majd másfél évig nem történt semmi, sem a 2006-os, sem a 2007-es költségvetésben nem terveztek pénzt az István elhelyezésének megoldására. Érthetetlen a nyugtalanság? Támadás az aggodalom?
***
„Továbbiakban is arra törekedtünk, hogy a Gimnázium érdekében a feszültségek oldására irányuló döntéseket hozzunk. A Gimnázium meghirdetett igazgatói pályázatára Barsi Éva, a Gimnázium pedagógusa (volt igazgatóhelyettes) pályázott. Mivel – az előző igazgatói megbízáskor – a gyakorlat alapján először általában 1 éves határozott idejű megbízást ad a Fenntartó, ezért a pályázó számára is felajánlotta a következő tanév kezdetéig a vezetői megbízást – amit annak idején Sitku Pál igazgatóhelyettes természetesnek és méltányosnak tartott, elfogadott, és nem tartotta az eljárást törvénytelennek, méltatlannak –, de a tanárnő azt határozottan elutasította, törvénytelennek, méltatlannak, és a Gimnázium ellehetetlenítése érdekében tett fenntartói lépésnek ítélte.”
Még egyszer: az igazgatói állást a Közoktatási törvény értelmében pályázat útján lehet betölteni, a megbízás 5 (esetleg 10) évre szól. Az esztergomi fenntartói „gyakorlat” meglehetősen sajátos. Sitku Pál egy évig megbízott igazgató volt, akkor a fenntartó nem írt ki pályázatot, mert Stróbl László nem töltötte ki a mandátumát, 60. évének betöltésével nyugdíjba ment, ez júliusban volt, a tanév kezdetéig nem lehetett volna a pályázatot lebonyolítani. Ilyen esetben a fenntartó max. 1 évre megbízhatja az intézmény vezetésével a tantestület egyik tagját (és csak azt!). Egy év leteltével Sitku pályázott, akkor nevezték ki 5 évre. Barsi viszont a kiírt pályázaton indult – 5 évre nem akarták megbízni, csak félévre. No, ilyen nincs. A cikk szerint én is hasonló indokokkal utasítottam vissza. Hát nem.
Ez az állásfoglalás egyébként olyan, mint amilyen írásokra, megszólalásokra azt szoktam mondani: aha. Annyit írtam már erről itt meg itt meg itt és itt pl. Mégis: nem lehet szó nélkül elmenni mellette. Nem fogok bekezdésről bekezdésre reflektálni, csak néhány dologgal kapcsolatban, újra…
***
Ebből az állásfoglalásból a kívülállónak, az István történetét nem követő olvasónak az derülhet ki, hogy van itt egy gondoskodó, az iskolának csak a legjobbat akaró, előrelátó, nagy felelősségérzettel jellemezhető önkormányzat és az önkormányzattal szembeforduló maroknyi tanár, akik gyerekeket vonnak be küzdelmükbe. De miért zajlik a küzdelem? És miért pont 2007-ben kezdték? Tán csak nem azért, mert addig türelmesen vártak, hittek (mert hinni akartak)? Tán csak nem botrány már maga a kérdezés, hogy szülők, választópolgárok áprilisban tudakolni merik az őket képviselő testülettől, hogy tessék mondani, szeptemberben hol fognak tanulni a gyerekeink?
Azt állítja az állásfoglalás, hogy a volt Balassa kibővítésével kapcsolatos tervekről 2006 végére derült ki, hogy „ nem nyerték el az esztergomiak többségének és a főegyházmegye vezetőinek tetszését, ami ellehetetlenítette a terv megvalósítását.” „Világossá vált, hogy a Gimnázium számára végleges, méltó elhelyezést már nem lehet biztosítani…”
Hát NEM: a terveket 2005 november-decemberében vetették el. (Egyébként az akkori igazgató nem a fenntartótól értesült róla, hanem mintegy mellékesen a tervezőktől.) Még egyszer: 2004 nyarán a város felvette a kártalanításként kialkudott összeget, eredetileg 2006 nyarán kellett volna kiköltöznünk a Kis-Duna sétányról, aztán 2007. június 30-ig még albérlőként maradhattunk: de a tervek elvetésétől majd másfél évig nem történt semmi, sem a 2006-os, sem a 2007-es költségvetésben nem terveztek pénzt az István elhelyezésének megoldására. Érthetetlen a nyugtalanság? Támadás az aggodalom?
***
„Továbbiakban is arra törekedtünk, hogy a Gimnázium érdekében a feszültségek oldására irányuló döntéseket hozzunk. A Gimnázium meghirdetett igazgatói pályázatára Barsi Éva, a Gimnázium pedagógusa (volt igazgatóhelyettes) pályázott. Mivel – az előző igazgatói megbízáskor – a gyakorlat alapján először általában 1 éves határozott idejű megbízást ad a Fenntartó, ezért a pályázó számára is felajánlotta a következő tanév kezdetéig a vezetői megbízást – amit annak idején Sitku Pál igazgatóhelyettes természetesnek és méltányosnak tartott, elfogadott, és nem tartotta az eljárást törvénytelennek, méltatlannak –, de a tanárnő azt határozottan elutasította, törvénytelennek, méltatlannak, és a Gimnázium ellehetetlenítése érdekében tett fenntartói lépésnek ítélte.”
Még egyszer: az igazgatói állást a Közoktatási törvény értelmében pályázat útján lehet betölteni, a megbízás 5 (esetleg 10) évre szól. Az esztergomi fenntartói „gyakorlat” meglehetősen sajátos. Sitku Pál egy évig megbízott igazgató volt, akkor a fenntartó nem írt ki pályázatot, mert Stróbl László nem töltötte ki a mandátumát, 60. évének betöltésével nyugdíjba ment, ez júliusban volt, a tanév kezdetéig nem lehetett volna a pályázatot lebonyolítani. Ilyen esetben a fenntartó max. 1 évre megbízhatja az intézmény vezetésével a tantestület egyik tagját (és csak azt!). Egy év leteltével Sitku pályázott, akkor nevezték ki 5 évre. Barsi viszont a kiírt pályázaton indult – 5 évre nem akarták megbízni, csak félévre. No, ilyen nincs. A cikk szerint én is hasonló indokokkal utasítottam vissza. Hát nem.
„Fenntartóként a külső pályázó egyéves megbízása kapcsán abban is bíztunk…” „Ugyanakkor Kurnász László vállalta az 1 éves megbízatást is (ezzel annak kockázatát, hogy 1 év múlva nem választják meg újra)…”
Még egyszer: 1 évre pályázat nélkül a tantestületen belülről lehet valakit megbízni. Kívülről valaki kizárólag pályázat útján lehet igazgató, a törvény szerint a megbízás 5 évre szól. Hogy itt valami más történt? Esztergomi megoldás.
***
A bordóban kiemelt eszmefuttatás gondolom nem a miniszternek küldött válasz része – pedig nagyon tanulságos. Sokféle értékrendű ember kerül itt egy csoportba, s ki tudja miért, a klasszikus vicc az autópálya forgalmáról jut eszembe. A politikus csak politikában tud gondolkozni, ellene szőtt összeesküvésben... A nekem legjobban tetsző állítás, hogy "a szocialisták két év botránypolitizálás, gyermekek és szülők manipulációja után..." - ki gondolta volna, hogy a jobboldali Esztergomban, a testületben az a két szem szocialista ekkora felforgató és meggyőző erővel bír?! Ez életszerű?
***
A bordóban kiemelt eszmefuttatás gondolom nem a miniszternek küldött válasz része – pedig nagyon tanulságos. Sokféle értékrendű ember kerül itt egy csoportba, s ki tudja miért, a klasszikus vicc az autópálya forgalmáról jut eszembe. A politikus csak politikában tud gondolkozni, ellene szőtt összeesküvésben... A nekem legjobban tetsző állítás, hogy "a szocialisták két év botránypolitizálás, gyermekek és szülők manipulációja után..." - ki gondolta volna, hogy a jobboldali Esztergomban, a testületben az a két szem szocialista ekkora felforgató és meggyőző erővel bír?! Ez életszerű?
***
Érdekes mondatok…
„a polgármester felajánlotta neki – bár nyilván erről a leendő igazgató dönt –, hogy az ellen nincs kifogása, hogy igazgatóhelyettesként továbbra is tagja legyen az iskola vezetésének, kamatoztassa vezetői tudását.”
Mert lehet kifogása? Van rá jogköre?
„A tanuló halála után nem volt más választásunk, határozottan lépnünk kellett, hisz a két éves (sic!) türelmünk nem hozott eredményt. Az igazgató az utolsó héten meg nem tartott órák, az órák hamis adminisztrálásával, egyéb jelentős súlyú fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt, 22 pedagógus ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett…”
Akkor most ki lépett, ki kezdeményezett? Értelmezendő az egyes és többes szám és a "kezdeményez" szó.
„Ősszel már nyíltan, a Jobbik által szervezett politikai tüntetés keretében tiltakoztak az elbocsátott pedagógusok. Meglepően olyan pedagógusokkal együtt (Nagy László és Wiesztné Sátek Szilvia, utóbbi az öngyilkos fiút legdurvábban számonkérő osztályfőnök), akiket a fegyelmi eljárás keretében el sem bocsátottak.”
Pontosítsunk: a Jobbik jelentette be, ők tartották fenn a rendet. (Nem mintha bármilyen rendbontásra készültünk volna. Az engedély nélküli ellentüntetők nem mi voltunk.) Milyen politikai színezete volt a tüntetésnek? Melyik politikai erő érdeke manifesztálódott? "…az elbocsátott pedagógusok” meg még vagy háromszázan. A WSSz-re vonatkozó állítást bizonyítani is tudja a képviselő-testület? Durvaság meg WSSz…
„Hangsúlyozni szeretnénk azt, hogy minden döntésünkkel az volt a szándékunk, hogy a gyerekek érdekeit megvédjük. A diákokat áldozatoknak tekintjük, akiket Fenntartóként soha nem akartunk, és most sem kívánunk felelőssé tenni, nem kezdeményeztünk ellenük fegyelmi eljárás indítását az egyébként többször elkövetett jogsértések, illetve diákhoz nem méltó magatartásuk miatt. ”
Micsoda kegy! Kezdeményezhetnének? Nincs rá jogkörük. De semmi sem lehetetlen.
„A felelőtlen tanárokkal szemben azonban zéró toleranciát hirdetünk. (…) Hasonlóan vélekedünk azokkal a szülőkkel kapcsolatban is, akik politikai, közéleti megfontolásból rendbontással, más szülők befolyásolásával, a diákok előtt a Fenntartó és az igazgató tekintélyének rombolásával próbálják megakadályozni az intézményi konszolidációt.”
Nocsak! Leváltják, elbocsátják a szülőket is?
Legnehezebb fogalmazás a valótlanságok igazolása. Hat oldalon sem lett sikeres.
VálaszTörlésPilátus elég sok vízben mossa a kezét.
Ennyi sárhoz egy egész tavat kotortatott hozzá!
Nem kell sok idő, hogy tisztuljon az ég, engedvén a nap sugarainak!
Plusz egy tényt hadd kommentáljak a cikk kapcsán: nincs írója... egy sok oldalas, összefoglalónak szánt írás, és az írója még monogrammot sem mer odatenni. Kell ennél több komment? Üdvözlettel,FN
VálaszTörlésA helyzet rosszabb: ez nem egyszerűen egy cikk (ezért nincs aláírás), hanem Esztergom képviselő-testületének hivatalos állásfoglalása. Ez azt jelenti, hogy a 23 tagú testületből legalább 12 képviselő megszavazta!
VálaszTörlés(Mellesleg érdekelnének a különvélemények is.)