(...)
- A forradalom... hát "igen"-t mondunk neki, de vajon a szombatnak "nem"-et mondjunk-e? - így kezdi Gedali, és körülfon ködös szemének selyem szíjaival. - Igen, kiáltom én a forradalomnak, igen, kiáltom én neki, de ő elbújik Gedali elől, és csupán a puskaropogást küldi feléje...
- A lehunyt szembe nem jut el a nap - válaszolom az öregnek -, de mi felhasítjuk a lezárt szemeket...
- A lengyel zárta be a szemem - suttogta az öreg alig hallhatóan. - A lengyel: veszett kutya, megragadja a zsidót, és kicibálja a szakállát, eh, a kutya! S most őt verik, a veszett kutyát. Ez nagyszerű, ez a forradalom! De jön az, aki a lengyelen elverte a port, és így szólt hozzám: - "Add csak ide a gramofonodat, Gedali." - Én is szeretem a muzsikát, pan - válaszolom a forradalomnak. - "Nem tudod te, hogy mit szeretsz, Gedali, de majd ha beléd lövök, akkor megtudod, és nekem lőnöm kell, mert én a forradalom vagyok..."
- Neki lőnie kell, Gedali - mondom az öregnek -, mert ő a forradalom.
- De a lengyel is lőtt, szerelmetes uram, mert ő az ellenforradalom. Maguk meg lőnek, mert maguk a forradalom. A forradalom pedig kellemes dolog. De a kellemesség nem szereti az árvákat a háznál. A jó dolgokat jó emberek csinálják. A forradalom a jó emberek jó dolga. De jó emberek nem ölnek, így hát a forradalmat gonosz emberek csinálják. De a lengyelek szintén gonosz emberek. Vajon ki mondja meg Gedalinak, hogy hol a forradalom és hol az ellenforradalom? Valaha tanultam a Talmudot, szerettem Rasi magyarázatait és Majmonides könyveit. De Zsitomirban van még sok értelmes ember, és íme, mi valamennyien tudós férfiak arcra borulunk, és egy hangon kiáltjuk: Jaj nekünk, hol van a gyengéd forradalom?
(...)
Ez itt egy novellarészlet. Aki késztetést érez, írja meg pár sorban, szerinte miről szól! Kíváncsi vagyok... A következő "Szerinted?" egy hét múlva, hétfőn jön.
- A lehunyt szembe nem jut el a nap - válaszolom az öregnek -, de mi felhasítjuk a lezárt szemeket...
- A lengyel zárta be a szemem - suttogta az öreg alig hallhatóan. - A lengyel: veszett kutya, megragadja a zsidót, és kicibálja a szakállát, eh, a kutya! S most őt verik, a veszett kutyát. Ez nagyszerű, ez a forradalom! De jön az, aki a lengyelen elverte a port, és így szólt hozzám: - "Add csak ide a gramofonodat, Gedali." - Én is szeretem a muzsikát, pan - válaszolom a forradalomnak. - "Nem tudod te, hogy mit szeretsz, Gedali, de majd ha beléd lövök, akkor megtudod, és nekem lőnöm kell, mert én a forradalom vagyok..."
- Neki lőnie kell, Gedali - mondom az öregnek -, mert ő a forradalom.
- De a lengyel is lőtt, szerelmetes uram, mert ő az ellenforradalom. Maguk meg lőnek, mert maguk a forradalom. A forradalom pedig kellemes dolog. De a kellemesség nem szereti az árvákat a háznál. A jó dolgokat jó emberek csinálják. A forradalom a jó emberek jó dolga. De jó emberek nem ölnek, így hát a forradalmat gonosz emberek csinálják. De a lengyelek szintén gonosz emberek. Vajon ki mondja meg Gedalinak, hogy hol a forradalom és hol az ellenforradalom? Valaha tanultam a Talmudot, szerettem Rasi magyarázatait és Majmonides könyveit. De Zsitomirban van még sok értelmes ember, és íme, mi valamennyien tudós férfiak arcra borulunk, és egy hangon kiáltjuk: Jaj nekünk, hol van a gyengéd forradalom?
(...)
Ez itt egy novellarészlet. Aki késztetést érez, írja meg pár sorban, szerinte miről szól! Kíváncsi vagyok... A következő "Szerinted?" egy hét múlva, hétfőn jön.
Szerintem Gedalin, az öreg, sokat megélt zsidó csalódott a forradalomban. Ő az eszmét kiáltotta, egy esmében hitt, ami jobbá teheti az emberek helyzetét. De az eszme nem öl. És az öldöklést ő nem szereti.
VálaszTörlésPont most olvasom... (Illetve otthon hagytam, ezért csak ha hazamegyek, akkor. De nem is lehet egyszerre sokat.)
VálaszTörlésA gyengéd forradalom valahol az édes só és a keserű méz mellett keresi az átjárót egy másik dimenzóból ebbe az univerzumba...
VálaszTörlésIgen, lehet, hogy Gedali a lehetetlent keresi...
VálaszTörlésEszme és megvalósítás, új és hagyomány, evolúció vagy revolúció - ilyesmiken gondolkozom. Azon meditálok, hogy tudhatja-e bárki (vezető) is rajtam (vezetettek)kívül, hogy mi a jó nekem... (Értelmiség és forradalom, értelmiségi és/vagy politikus - de ez már túlmegy az idézett részleten.) Kérdéseim vannak, nem válaszaim.