Hezitálás

A buszon
– K. néni mondta, hogy ha van kedvem, elmehetek velük szombaton az Operába a Diótörőre. Valaki nem tud elmenni a hatodikosok közül.
– De hát ez nagyon jó! Erre akartunk jegyet venni már évek óta, de mindig csak nagyon-nagyon drága volt. Még nem is voltál az Operában.
– Nem akarok menni.
– Miért?
– Nem ismerek abban az osztályban senkit. Gyere te is!
– Szívesen mennék, de egy jegy van. Biztos van az osztályban énekkaros, őt ismered.
– Lili, de ő az osztálytársaival lesz.
– Kislányom, erre akarunk téged elvinni évek óta...
– De én szeretek tanulni! A barátaimmal akarok lenni!
– Iskolaidőben lesz, délelőtti előadás?
– Igen.
– Pláne elmennék a helyedben.
– De E. bácsival filmet nézünk történelemórán... Dolgozat után ez a jutalom. Ott akarok lenni.
– Ahogy gondolod. Filmet néztek máskor is, de az Operában még nem voltál. Nagyon szép színház. A diótörő meséjét ismered...

Itthon
Apa keres a youtube-on részleteket, a gyermekben akkor tudatosul, hogy ez balett, azt pedig nagyon szereti. Elbizonytalanodik. Apa megígéri, hogy elkéri E. bácsitól a filmet, hogy itthon ő is megnézhesse. Hezitál. Alszik rá egyet.

Tudom én, hogy az ismeretlen társaságban nem érzi magát biztonságban. De a legjobb ebben az egészben, hogy már szeret odajárni, vannak barátai.