2014. július 31., csütörtök

London 8.

 Néhány múzeum


Az állami fenntartású múzeumokba nincs belépőjegy, nem kellett sorba állni, sokan vannak szinte mindenütt, de elviselhető a népsűrűség (tapasztalaton szerint a Louvre bizonyos termeiben nem). A kávé és a szendvicsfélék finomak. A Tate Britain és a Tate Modern is csalódás. A Nemzeti Galériába másodszor is visszamentünk (az impresszionizmus és a németalföldiek fénykora két legkedvesebb korszakom) a British Museumban csak a minket leginkább érdeklő termeket néztük meg, a Victoria & Albert elbűvölt, a gyermek V.-val a Természettudományi Múzeumban is járt. Ennyi fért bele egy hétbe.




Henry Moore-szobrok a Tate Britainben



Turner önarcképe



Ez az "alkotás" túl van befogadóképességem határain.



Victoria & Albert Múzeumban – hónap első péntekje lévén – 10-ig voltak nyitva. A belső udvarban finom dzsessz szólt. A kávézója – egyetértek Zs.-val – gyönyörű. 



A Trafalgar tér négy sarkán (háttérben a Nemzeti Galéria) szobrok állnak. Három sarkon 19. századi hadvezéreké, a negyedik postamensre szánt alkotás sosem készült el, de a talapzat 1999 óta kiállító helyként funkcionál: most éppen ez a kék kakas látható. A galéria előtt élő szobrok pózolnak, utcazenészek játszanak.



Nelson admirális szobra messze a tér fölé magasodik. 



A rosette-i kő a British Múzeumban





 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése