Újra itthon

Öt nap Németország, egy hét London után két napja újra itthon. Kinti takarítás, itthoni mosás részben abszolválva, a lekvár kajszibarackból befőzve (11x720 ml plusz két kisebb üveg), hivatalos postaláda átnézve, halasztott kötelesség függőben... Élménybeszámoló következik rapszodikus rendben és amikor-kedvem-tartja időközönként: megmaradt olvasóimnak, magamnak, családi krónikának.

Ja: Zazára londoni utazásunk idején Á. vigyázott, kölcsönös elégedettségről számoltak be, ki-ki a maga nyelvén. Á. kiköltözött a kutyához a kertbe (alapszabály: az állat az emberhez kötődik, de mivel Zaza Á.-t csak ritkán és rövid ideig látta, legalább a terep legyen ismerős), minden nap programot csinált (neki): voltak Szentendrén, Pesten, Párkányban; fodrásznál, étteremben, barátoknál... Amikor induláskor Ferihegyen (én továbbra is így hívom) kiszállt Balázs és Nóra, a kutya ugatott, szabadulni akart a biztonsági övből, kapaszkodott volna belém. Amikor visszanéztem, azt láttam: két lábon áll, néz utánunk, de már csendben van. Á. azt mondta: egy darabig még így maradt, szegény nem értette, hová tűntek a gazdák, olyan még sosem volt, hogy őt más valaki viszi el, de aztán a kertben megnyugodott. Viszontlátáskor kitörő boldogsággal fogadott bennünket.

Németországba Nyergesújfalu egyik testvérvárosába, Neu Wulmstorfba utaztam harmadmagammal egy delegáció tagjaként (innen is köszönet a lehetőségért), London idei családi nyaralásunk volt – erre fél éve készültünk, a német út hirtelen jött. Innen is, onnan is megpakolva hoztam haza a virtuális bőröndöm.

Hamburgba Bécsből repültünk az Air Berlin járatával, Londonba Pestről Ryanairrel.

Ez a kép Londonból hazafelé készült, éppen a tenger fölé érünk (Északi-tenger? Biztos nem a La Manche. Talán É.Á. tudja.)

Ami furcsa (de lehet: csak tudatlan vagyok): sem Bécsben, sem Hamburgban nem volt útlevélvizsgálat, de Londonban és Pesten igen. Az Air Berlin udvarias, hűvös, arisztokratikus viselkedésű stewardessei után konstatálom (bár nem először látom), hogy a fapados járaton a légiutas-kísérők kereskedők is: az ételen, italon kívül márkás illatszereket kínálnak – vajon ki vásárol így/itt... Feltűnő, hogy a fapados járatra milyen kevesen adnak fel csomagot: a mintegy 180 utas negyede sem várja Pesten a bőröndjét.

London érdekes, izgalmas város – szépnek nem mondanám –, ha beszélném a nyelvet, hosszabb időt is el tudnék ott tölteni. Madame Tussaud-nál nem jártunk (London hallatán öt emberből három ezt kérdezi): semmilyen híres ember megszólalásig hasonló viaszfigurája nem érdekel.