Főzni támadt kedvem. Nem túl gyakran fordul elő, rendetlenül és rendszertelenül eszem, mégsem magam, hanem Nóra miatt ütöttem fel a szokásosnál jobban a konyhát. A kisasszony ugyanis szeret enni, s ez meg is látszik rajta, muszáj lenne a szénhidrátbevitelt mérsékelni. Vacsorára már egy hete nem eszik kenyeret, kakaó helyett beéri tejjel... Hétvégén azonban gyakorlatilag mindig túrós és nutellás palacsintát szeretne.
Nosza lett palacsinta, de spenótos-túrós töltelékkel. (Én a spenótot szószként nem eszem meg, de pl. tésztán igen). Olívaolajon megfuttattam egy kis zúzott fokhagymát, rá a mirelit spenótot, bele sót és kakukkfüvet, egyet rottyant, lehúztam a tűzről, és belekevertem egy negyed kiló túrót. (Máskor már kipróbáltuk juhtúróval.) A palacsintát mindig egy kis élesztővel csinálom (így jól lehet melegíteni), a papírvékonynál vastagabbra sütöm - ezzel a töltelékkel legalább cukor nincs benne. Eredetileg meglocsoltam volna tejföllel, megszórtam volna reszelt sajjttal, de korgó gyomrunkra tekintettel erről lemondtunk. A leves majorannás krumpli volt. Aztán sütöttem még fűszersóval és hártyavékonyra szeletelt fokhagymával ízesített pulykamellszeleteket, a köret céklasaláta (a gyermek persze "lapos" krumplit szeretett volna) - no nem a savanyú, hanem: a céklát megmosva, kettévágva megsütötte apa, aztán felkockázta, sót, köményt, apróra vágott vöröshagymát, olívát és egy kis finom ecetet adott hozzá. Így az ebéd holnapra is kész. Még ki akartam próbálni az itt talált lencsereceptet is - gyömbér, curry és bulgur nélkül (ilyenek nincsenek itthon), de így is nagyon ízlik. Fontos: nincs benne rántás.
PS. A rajz az én kérésemre készült - tükörből -, hogy teljes legyen a legszűkebb család galériája. A füllel még megfigyelési problémák vannak, sebaj.
Nosza lett palacsinta, de spenótos-túrós töltelékkel. (Én a spenótot szószként nem eszem meg, de pl. tésztán igen). Olívaolajon megfuttattam egy kis zúzott fokhagymát, rá a mirelit spenótot, bele sót és kakukkfüvet, egyet rottyant, lehúztam a tűzről, és belekevertem egy negyed kiló túrót. (Máskor már kipróbáltuk juhtúróval.) A palacsintát mindig egy kis élesztővel csinálom (így jól lehet melegíteni), a papírvékonynál vastagabbra sütöm - ezzel a töltelékkel legalább cukor nincs benne. Eredetileg meglocsoltam volna tejföllel, megszórtam volna reszelt sajjttal, de korgó gyomrunkra tekintettel erről lemondtunk. A leves majorannás krumpli volt. Aztán sütöttem még fűszersóval és hártyavékonyra szeletelt fokhagymával ízesített pulykamellszeleteket, a köret céklasaláta (a gyermek persze "lapos" krumplit szeretett volna) - no nem a savanyú, hanem: a céklát megmosva, kettévágva megsütötte apa, aztán felkockázta, sót, köményt, apróra vágott vöröshagymát, olívát és egy kis finom ecetet adott hozzá. Így az ebéd holnapra is kész. Még ki akartam próbálni az itt talált lencsereceptet is - gyömbér, curry és bulgur nélkül (ilyenek nincsenek itthon), de így is nagyon ízlik. Fontos: nincs benne rántás.PS. A rajz az én kérésemre készült - tükörből -, hogy teljes legyen a legszűkebb család galériája. A füllel még megfigyelési problémák vannak, sebaj.
A palacsinta nálunk is nagyon” kellendő” cikk. Már két hétvégén is ez volt nálunk csak úgy „nasiként” rendelve. Előző hétvégén még megúsztam úgy kb. 15-20 darabbal (ezt ki-ki a maga íze szerint lekvárral, nuttelával, illetve túróval fogyasztotta). De legutóbb a „rendelés” már igényesebb volt: töltött palacsinta volt a család óhaja! Ez aztán igazi „kalóriabomba”! Kell hozzá kb. 25-30 db palacsinta amit a következő sorrendben rakok össze: az elsőt sárgabaracklekvárral kenem meg, aztán jön a következő palacsinta amit túróval, majd a következőt reszelt fahéjas almával kenek meg – amit előzőleg megdinsztelek – erre jön aztán a következő palacsinta, amit darált dióval kenek meg – előzőleg a ledarált diót cukorral összekeverem és kicsi tejjel felöntöm míg kenhető masszát nem kapok belőle – aztán erre jön a következő palacsinta amit őrölt mákkal kenek meg – ezt szintén előzőleg cukorral, vaníliával és egy kis tejjel összekeverem, míg egy kenhető masszává nem áll össze – majd jön erre egy újabb palacsinta baracklekvárral, és addig folytatom a sort, míg a palacsinta és a kennivaló el nem fogy. Végül az egészet bevonom 2 db felmelegített főző csokival. Ez egész olyan, mint egy emeletes torta! Egy kis időre aztán hűtőbe teszem, hogy összeálljon.
VálaszTörlésHát nem kis munka! De megéri, igazi, mennyei csemege! Nagyon ajánlom, próbáld ki, a dicséret nem fog elmaradni. No, persze meg a sok mosogatás sem utána!
Jó éjt, és kellemes pihenést kíván!
Anyóka
Ui. Amúgy a képek nagyon jók, van valami művészi hajlam ebben a kislányban. Az én tetszsésemet legalábis elnyerte mind a három portré!