„A célom ezzel a vázlattal azoknak a lehetséges összefüggéseknek az elemzése volt, amelyek az önkormányzat és Meggyes Tamás elleni politikai és magánéleti lejáratókampány hátterében állnak. Ezt az elemzést nem felkérésre végeztem, hanem azért, mert a tavasz folyamán olyan koncentrált, a közéletben addig ismeretlen, a polgármester személyes fizikai épségét veszélyeztető és a saját és családtagjaimat érő fenyegetéseket is tartalmazó támadás-sorozatot éltem át, amely arra késztetett, hogy igyekezzem megismerni és rögzíteni ennek hátterét."
Meghatónak tartom azt az igyekezetet, lelkiismeretességet, amellyel Meggyes Tamás, volt polgármester egykori sajtóreferense magánemberi aggodalomtól(?) vezérelve vagy beosztásából eredő feladatának felfogva „elemzést” készített. Örülök, hogy egy hónappal azután, hogy a listát a nyilvánosság is megismerte, Takács István bátran vállalta a szerzőséget. Kíváncsi lennék a részletesebb indoklásra: én mint a listázott személyek egyike milyen politikai és magánéleti ügyben járattam le a volt polgármestert, mikor és hogyan veszélyeztettem a fizikai épségét, illetve mikor, mivel fenyegettem a sajtóreferenst és családtagjait. (Nem vagyok vele személyes ismeretségben).
Várom annak a bloggernek a szintén bátor és öntudatos vallomását, aki többedmagammal gyilkosnak nevezett, akasztásunkról verselt, szcientológusnak és kupecnek titulálva éves jövedelmem (nem stimmelő) adatait rakta ki a világhálóra. Várom a magyarázatát: mit követtem el ellene, hogy ilyen mértékű gyűlölködés a reakció.
Várom a szerzőség vállalását attól az embertől is, aki vagy két éve azt ígérte egy iwiwes fórumon, hogy hamarosan bizonyítja III/3-as voltomat. Megnézném a bizonyítékait.
Továbbá „Valamikor szemben laktunk” jeligére várom annak a meglehetősen jól körülhatárolható, nemrég magasabb beosztású embernek a bátor kiállását, minimum bocsánatkérését, aki szemenszedett hazugságokkal próbálta lejáratni a férjemet.
Csak bátran, uraim! Bennem nincs gyűlölet.
("Megszólalnak a lista készítői: ellopták tőlük az iratokat" – lopták, nem, nem tudom. De: ellopni csak azt lehet, ami van. )
Meghatónak tartom azt az igyekezetet, lelkiismeretességet, amellyel Meggyes Tamás, volt polgármester egykori sajtóreferense magánemberi aggodalomtól(?) vezérelve vagy beosztásából eredő feladatának felfogva „elemzést” készített. Örülök, hogy egy hónappal azután, hogy a listát a nyilvánosság is megismerte, Takács István bátran vállalta a szerzőséget. Kíváncsi lennék a részletesebb indoklásra: én mint a listázott személyek egyike milyen politikai és magánéleti ügyben járattam le a volt polgármestert, mikor és hogyan veszélyeztettem a fizikai épségét, illetve mikor, mivel fenyegettem a sajtóreferenst és családtagjait. (Nem vagyok vele személyes ismeretségben).
Várom annak a bloggernek a szintén bátor és öntudatos vallomását, aki többedmagammal gyilkosnak nevezett, akasztásunkról verselt, szcientológusnak és kupecnek titulálva éves jövedelmem (nem stimmelő) adatait rakta ki a világhálóra. Várom a magyarázatát: mit követtem el ellene, hogy ilyen mértékű gyűlölködés a reakció.
Várom a szerzőség vállalását attól az embertől is, aki vagy két éve azt ígérte egy iwiwes fórumon, hogy hamarosan bizonyítja III/3-as voltomat. Megnézném a bizonyítékait.
Továbbá „Valamikor szemben laktunk” jeligére várom annak a meglehetősen jól körülhatárolható, nemrég magasabb beosztású embernek a bátor kiállását, minimum bocsánatkérését, aki szemenszedett hazugságokkal próbálta lejáratni a férjemet.
Csak bátran, uraim! Bennem nincs gyűlölet.
("Megszólalnak a lista készítői: ellopták tőlük az iratokat" – lopták, nem, nem tudom. De: ellopni csak azt lehet, ami van. )
Nagyon érdekes, hogy a "lejárató szándékkal" vádolt személyek nagy része időközben elveszítette egzisztenciáját, meghurcolták őket, becsületükbe gázoltak. Mindez nyilván semmilyen kapcsolatba nem hozható a ténnyel, hogy felkerültek az "aggódó szerző" listájára.
VálaszTörlésAz aggódó szerzők egyike nyomtatásban is deklarálta egyik heti hídlapos rovatában, hogy az "ellenségeket leseprik, mint tetvet a pokrócról"...
VálaszTörlésDe persze csak önszorgalomból, egyénileg...:-)