Vannak emberek, akik valakik voltak, és nímandok lettek. Majd egyszer csak felfogva nímand voltukat, kiálltak a sorból, s azt hiszik, valaki-voltuk ott várja őket, ahol elléptek mellőle: visszaballaghatnak, s lehetnek újra valakik. Felismertek egy határt, ám az út a valakihez nem vissza, hanem előre, a vezeklésen keresztül vezet. Ha egyáltalán...
Vannak, akik nem ismernek semmiféle határt.
Vannak, akik nem ismernek semmiféle határt.
S mindig vannak új emberek, akik beállnak a sorba, mert valakik akarnak lenni: pedig a folyamat egy adott pontján túl beállni eleve a nímandság jele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése