Őrség

Aug. 3.

Cirka 300 km-re Esztergomtól nem tűnnek már fontosnak az otthoni történések. De elég egy telefon, hogy elinduljon a mókuskerék. Nem, nem szállok be. Kerkafalva, Csesztreg, Bajánsenye, Őriszentpéter, Szalafő, Velemér, Szentgyörgyvölgy, Lenti… Még egy napunk van az Őrségben, Kerkafalván töltöttünk hat napot.

Az 1888-ban épült „Vidéki Házat” 10 éve lakja – saját szóhasználatukkal élve – egy igazi kézműves házaspár. A hozzátartozó melléképülettel együtt a maguk számára és vendégfogadásra komfortossá tették: minden szépségét megőrizve igazán egyedien berendezték. Csend van, dús növényzet, árnyék a kertben, benn a galérián este kellemesen meleg gyantaszag. (Télen kandalló- és gázfűtés.) A faluba egy héten háromszor hoznak kenyeret, autóról árulják (volt mozgóbolt is, de nem volt rá igény), talán kétszer hetente jön a Family frost is. Nincs kocsma, iskola, orvos is csak hetente egyszer. Gombázni járnak az erdőbe, a házig is bemerészkedik a róka, állatot – a kutyán kívül – nem tartanak. Itt élni: életforma. Az idő elveszíti kényszerítő hatalmát: ráérünk. A nap járása és az életritmus összhangban van. Önálló értelmiségi léthez kiválóak az adottságok (internet van).

A veleméri templom gyönyörű (az őriszentpéteri is szép): több mint 700 éves, a freskói is túl vannak a hatszázon: élnek a színei, pedig az épület a 19. században jó ideig tető nélkül volt, igaz, a reformáció korában lemeszelték, s a mész védte. A régi Velemér a török időkben elpusztult, újjáépítése kicsit arrébb történt. A templom még a 80-as években is katonai őrhely volt, a velemériek csak határsáv-igazolvánnyal mehettek a szőlőbe, visszaútban is le kellett jelentkezniük. Mindig náluk volt a személyi - amikor új bevonulók kerültek a vidékre, folyton igazoltattak, aztán ahogy lassan megismerték az itt élőket, lazábbak lettek. A vészes fogyás mégis a rendszerváltás után következett be: nincs munka, az állattartást ajánlgatják megélhetési forrásnak, de nem kellenek a termékek, tavaly az iskola is bezárt. Az Őrség eredeti funkciója megszűnt, az üdülőövezeti formálódik – a házak jó részét már most is üdülőnek használják.

Ebédidő van. Négy-öt helyen megállunk, dödöllét akarunk enni. Nincs. Aztán Lentiben egy külsőre jellegtelen étteremben nagyon jót ebédelünk. Csókoltatjuk a séfet. Kiderül, hogy nő. Akkor is! Apropó: Lenti. Az élmény- és gyógyfürdőnek 9 medencéje van: 3 belső és 6 külső (az egyik a belsőkhöz kapcsolódik, télen is működik). A felnőtt belépő 1490 Ft, a diák 990. (Vö. Aquasziget és Szent István. Igaz, nincs benn mászófal meg annyi délszaki növény.) Kinn napos és árnyas részek, jó minőségű fű. Negatívum: egész nap szól a Danubius Rádió a hangszórókból.

(Ha egy étteremben/cukrászdában/kávéházban rongyos vagy nem tiszta a terítő, művirág van az asztalon, papucs a pincéren, szól valamelyik kereskedelmi rádió – az nem lehet igényes hely. Szerintem.)

Nórának ma legjobban az ebéd tetszett. Aztán – kis gondolkodás után – hozzáteszi: meg a kék templom. A szentgyörgy-völgyi református. (Egy-két kilométerre a falutól új, szép ház eladó. Lottó?)