Aug. 6.
Palkonya: a villányi borvidék egyik települése, 2007-ben Európa kulturális faluja. A Gere „birodalom” vendégházában lakunk: szépen felújított, igényesen átalakított és berendezett sváb parasztház a borturizmus szolgálatában. (Egyszer Andráskó István azt mondta: a különböző méretű képek felakasztásakor az a szabály, hogy az alsó élük egy vonalba essen. Azóta másképp bántja a szemem. Itt is.) Fürdőház is van mindenféle „attrakcióval”. A falunak mindössze 350 lakosa van, különleges a körtemploma és az 5 szintes pincesor. Este csak egy-két ember mozog kinn, nincsenek nyitva, elmarad a borkóstolás. Másnap Villányban pótoljuk.
Palkonyán sok házon ott a jel: védett. A szép régiek között persze vannak oda nem illő újak és csúnyára deformált régiek. A szobánk két ablaka a fő utcára néz, egy az udvarra – mint apai nagyanyáméknál a tisztaszoba, amelyet ők „első ház”-nak neveztek. Van benn egy mészviasszal kezelt világos, kétajtós, polcos ruhásszekrény. Szép. Ilyen volt a nagyanyámnál a nyári konyhában, csak sötétbarnára festve… A húgom használja szakali mama konyhaszekrényét… Most szépnek látjuk – akkor nem értékeltük. Távlat kell ahhoz, hogy valaminek az értékét, szépségét becsüljük?! A szemet is iskolázni kell.
Elmentünk Siklósra, Nórának tetszett a Tenkes kapitányának vára (azóta itthon újra végignézte a filmsorozatot – a szöveget szinte kívülről tudja), leginkább a kínzóeszközökre figyelt meg a film szereplőivel benépesített panoptikumra.
A városban van egy dzsámi, nagyon szép. Magyarok állították helyre, belülről gyönyörű faszerkezet érzékelteti, valaha milyen lehetett a kupolája – akkor persze nem fából. Rómer Flóris (a veleméri templomra is ő hívta fel a figyelmet) rajza megvan az eredetiről(?): a kupola kör alakú. Egy török utazó viszont nyolcszögletűként írja le. A dzsámiban szőnyegek, ötvösmunkák vannak kiállítva – a török állam ajándéka.
Palkonya: a villányi borvidék egyik települése, 2007-ben Európa kulturális faluja. A Gere „birodalom” vendégházában lakunk: szépen felújított, igényesen átalakított és berendezett sváb parasztház a borturizmus szolgálatában. (Egyszer Andráskó István azt mondta: a különböző méretű képek felakasztásakor az a szabály, hogy az alsó élük egy vonalba essen. Azóta másképp bántja a szemem. Itt is.) Fürdőház is van mindenféle „attrakcióval”. A falunak mindössze 350 lakosa van, különleges a körtemploma és az 5 szintes pincesor. Este csak egy-két ember mozog kinn, nincsenek nyitva, elmarad a borkóstolás. Másnap Villányban pótoljuk.Palkonyán sok házon ott a jel: védett. A szép régiek között persze vannak oda nem illő újak és csúnyára deformált régiek. A szobánk két ablaka a fő utcára néz, egy az udvarra – mint apai nagyanyáméknál a tisztaszoba, amelyet ők „első ház”-nak neveztek. Van benn egy mészviasszal kezelt világos, kétajtós, polcos ruhásszekrény. Szép. Ilyen volt a nagyanyámnál a nyári konyhában, csak sötétbarnára festve… A húgom használja szakali mama konyhaszekrényét… Most szépnek látjuk – akkor nem értékeltük. Távlat kell ahhoz, hogy valaminek az értékét, szépségét becsüljük?! A szemet is iskolázni kell.
Elmentünk Siklósra, Nórának tetszett a Tenkes kapitányának vára (azóta itthon újra végignézte a filmsorozatot – a szöveget szinte kívülről tudja), leginkább a kínzóeszközökre figyelt meg a film szereplőivel benépesített panoptikumra.
A városban van egy dzsámi, nagyon szép. Magyarok állították helyre, belülről gyönyörű faszerkezet érzékelteti, valaha milyen lehetett a kupolája – akkor persze nem fából. Rómer Flóris (a veleméri templomra is ő hívta fel a figyelmet) rajza megvan az eredetiről(?): a kupola kör alakú. Egy török utazó viszont nyolcszögletűként írja le. A dzsámiban szőnyegek, ötvösmunkák vannak kiállítva – a török állam ajándéka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése