Az elmúlt három napban minden szabad időmet olvasással töltöttem, Oravecz Imre Ondrok gödre című regényét olvastam. Igazi nagy irodalom. S mint minden nagy mű: megrendít. Mert magamra vonatkoztatom, belehelyezkedek a világába, együtt lélegzem a hőseivel.
A történet Szajlán játszódik a 19. század utolsó harmadában, s egy parasztcsalád három generációjának életén keresztül érzékeltet valami nagyon fontosat az emberi létezés szépségéről és gyötrelméről.
Kritikák a könyvről, leginkább a Szilasi Lászlóét ajánlom (linkek a lap alján).
(Az utóbbi 8 évben ezen kívül két ilyen erejű új regénnyel találkoztam: 2001-ben Szilágyi István Hollóidő, 2005-ben Spiró György Fogság c. művével.)
A történet Szajlán játszódik a 19. század utolsó harmadában, s egy parasztcsalád három generációjának életén keresztül érzékeltet valami nagyon fontosat az emberi létezés szépségéről és gyötrelméről.
Kritikák a könyvről, leginkább a Szilasi Lászlóét ajánlom (linkek a lap alján).
(Az utóbbi 8 évben ezen kívül két ilyen erejű új regénnyel találkoztam: 2001-ben Szilágyi István Hollóidő, 2005-ben Spiró György Fogság c. művével.)
nem belehelyezkedem?
VálaszTörlésKölcsönadod?
VálaszTörlésÉrdyági
1. Is. Úgy választékosabb.
VálaszTörlésKöszönöm, hogy elolvashattam. Érdyági
VálaszTörlés