Arról olvasok itt, hogy mik a tapasztalatok a kétszintű felsőoktatásban.
Az Educatio Kht. Felsőoktatási Műhelyének tanulmánya megállapítja, hogy a mesterképzésre jelentkezők az egyetemeket részesítik előnyben. Hát, ebben semmi meglepő nincs. ("... a nappalis mesterszakokra jelentkező diákok első helyes jelentkezései szerint az első 20 helyen szinte csak egyetemek találhatóak.") Nem mindegy ugyanis, hogy a csajágaröcsögei főiskola vagy a BME pecsétje lesz-e a diplomában. Vö. Bokros: "Bátran és egyértelműen ki kell végre mondani, hogy Magyarországon nem szükséges ennyi és ilyen rossz minőségű felsőoktatási intézmény. A 77 akkreditált egyetem és főiskola közül érdemes megtartani maximum 20-25 intézményt, a többit pedig nem beolvasztani kell a megmaradókba, hogy azok még nagyobb vízfejet növesszenek, hanem be kell zárni."
Az Educatio Kht. Felsőoktatási Műhelyének tanulmánya megállapítja, hogy a mesterképzésre jelentkezők az egyetemeket részesítik előnyben. Hát, ebben semmi meglepő nincs. ("... a nappalis mesterszakokra jelentkező diákok első helyes jelentkezései szerint az első 20 helyen szinte csak egyetemek találhatóak.") Nem mindegy ugyanis, hogy a csajágaröcsögei főiskola vagy a BME pecsétje lesz-e a diplomában. Vö. Bokros: "Bátran és egyértelműen ki kell végre mondani, hogy Magyarországon nem szükséges ennyi és ilyen rossz minőségű felsőoktatási intézmény. A 77 akkreditált egyetem és főiskola közül érdemes megtartani maximum 20-25 intézményt, a többit pedig nem beolvasztani kell a megmaradókba, hogy azok még nagyobb vízfejet növesszenek, hanem be kell zárni."
"... annak ellenére, hogy a főiskolák és egyetemek alapképzései között nincs igazán markáns különbség..."- hát, nem tudom, nem hiszem. Mert a dolog nem egyszerűen azon múlik, hogy mit ír elő a tanrend, hanem azon is, hogy a csajágaröcsögei főiskola alapképzésére jóval könnyebb bejutni, mint a BME-re, vagyis nem egyforma előképzettségűek a hallgatók; meg azon is, hogy kik tanítanak itt és ott.
Két főiskola vezetője is úgy nyilatkozik, hogy "a bachelor-képzésbe bekerülő hallgatók közül sokan komoly készségbeli hiányosságokkal érkeznek, melyeket aztán az intézménynek kell pótolnia. Ennek hátterét részben a középfokú oktatás kiterjesztésében látja (ti. Hauser Zoltán), mely egy differenciáltabb felkészültségű jelentkezőt vont maga után." (Gratulálok ehhez a "szabatos" mondathoz az újságírónak!) Abból, hogy egy nemzedéken belül megnőtt az érettségizők aránya, nem következik, hogy a felsőoktatásba is több hallgatót kell felvenni - ez politikai döntés volt. Talán helyesebb lenne azt mondani, hogy 'a felsőfokú oktatás kiterjesztése ' az ok. Az pedig, hogy néhány élő idegen nyelvi szak kivételével (jövőre kapcsolódnak az orvostudományi egyetemek is) a rektorok elvetették azt az eredeti elképzelést, hogy a felsőoktatásba csak emelt szintű érettségi vizsgával lehessen bekerülni, a saját, autonóm döntésük volt. Most eszik, amit (legalább részben ők) főztek.
Semmire nem jó diplomákat (Foxi-Maxi-helyeken) nem kell megszerezni sem, nem kell elhitetni egy közepes tanulóval, hogy a felsőoktatásban van keresnivalója. "2010-től kétszáz pontra emelné a felsőoktatási felvételi minimum pontszámát a Magyar Rektori Konferencia." A 480-ból. Most még elég 160.
Köszönöm a BME nevében. :) Műszaki (7 féléves képzésnél) még csak most fog megmutatkozni az igazi különbség, amikor azok is végeznek, akik csúsztak (tanulmányi/financiális/külföldön tanulási okok miatt).
VálaszTörlés240 pont alatt senkit nem engednék be (még takarítani se) a felsőoktatásba...
A BME törekszik is rá, 300 pont alá semmiképp sem engedi a ponthatárokat. Ez helyes, de még ez sem elég, már ezres nagyságrendben esnek ki innen is az emberek 1 év után,mert nem tudják a terv szerinti 60 kreditnek a felét sem teljesíteni. Mi lehet máshol? Hiszen az egyetemek, főiskolák részéről létkérdés, hogy legyenek hallgatóik, akármilyen gyenge eresztés, hiszen normatív finanszírozás van. Egyébként szerintem ez öli meg az egyetemeket.
VálaszTörlésÉs szerintem sem kell ennyi diplomás, mert elveszik a diploma értéke. Lassan azt fogja érni, amit pár évtizede az érettségi ért, ez pedig nem helyes. A felsőfokú tanulmányoknak presztizsük kellene legyen.
Ehhez egyrészt valóban be kellene zárni intézményeket, másrészt pedig nem lett volna hülyeség a tandíj: kétszer is meggondolta volna mindenki, hogy jelentkezzen-e a felsőoktatásba, és kiszűrte volna a "lébecolókat". Persze Magyarországon ezt nem lehet meglépni...
Illetve itt van a MAB, a Magyar Akkreditációs Bizottság. Érdekes módon simán átmegy rajtuk a vidéki intézmények felülvizsgálata (hála a helyi lobbinak), míg a nagyokkal szívóznak (köszönhetően a patinás egyetemek közti rivalizálásnak), holott a bizottság lényege a minőségbiztosítás lenne.
Végezetül még egy gondolat: a BME-ből kiindulva, aki itt tanít, adjunktus, docens, professzor, mind letett már valamit az asztalra, kutat, oktat, publikás, stb. Kíváncsi lennék, kik tanítanak egy vidéki főiskolán? Gondolom ott is megvannak ezek a tisztségek, de mit kell ahhoz teljesíteni, hogy ott valaki ezt megkapja? Egyik tanárom mondta, hogy szinte nincs annyi írástudó ember, amennyit ezek az intézmények követelnének.
Szintén a műszaki képzéshez tudok érdemben hozzászólni két év tapasztalata alapján, történetesen a Miskolci Egyeteméhez. A régi NME gépészmérnöki képzése nem véletlenül volt híres, és kb 2000-ig az egyetemi szint fej-fej mellett volt a BME-vel. Aztán jött a felhígulás, mert kellett az intézménynek a fejpénz (tragédia, hogy ez határozza meg az ilyen dolgokat.) Ezt tetézte aztán a kreditrendszer bevezetése (ugyebár nincs annyira az ember torkánál a kés), és végül a "fantasztikusan átgondolt, mindenképpen szükséges" Bsc-Msc páros bevezetése. A színvonal persze erősen csökkenni kezdett, de ez ha jól sejtem a legtöbb helyen így történt.
VálaszTörlésÉn úgy éreztem 144 pontos rendszerbeli 141 pontommal, hogy annyira elveszett nem vagyok, felsőoktatásban a helyem, persze tudtam, hogy az érettségim már nem ér annyit, mint a kétszintű előtt (és itt lehetne egy kitérőt tenni a középiskolai reáloktatás lezüllesztéséről). Aztán az egyetem persze helyretett, hálistennek tanulmányi szempontból nem éreztem, hogy ott kéne hagynom. (Nemúgy szakmai szempontból, de hát aki gimnáziumból megy ilyen pályára, annak szembe kell nézni ezzel a hátránnyal egy ideig.)
A Bsc képzés jelen formájában katasztrófa.
A tanterv átdolgozása jobbhíján vagdosás-ragasztássá fajult, lényeges dolgok kimaradnak, értelmetlenül összesűrűsödnek, mindezt azért, hogy 7 félévbe beleférjen az a "valami" amit egy "bsc-s mérnöknek" tudnia kéne. (A cégek mellesleg nem tundak mit kezdeni ezzel a kategóriával igazán.)
Emellett persze folyamatosan szapulják az embert, teljesítménytől függetlenül, pusztán azért, mert bsc-s, ami természetesen nagyon jó érzés. Persze rengetegen vannak, akik ezt megérdemlik, valóban olyan emberek kerülnek be a rendszerbe és töltenek el féléveket közpénzen, akiknek semmi keresnivalójuk ott, ezt meg kéne szüntetni. Viszont az értelmesebbje nem kapja meg azt a képzést, amivel igazán kezdhetne valamit.
A bsc másik állítólagos célja a műszaki területen szerintem kihasználhatatlan, történetesen a külföldi félévek, szabadabb átjárhatóság. Ugyanis teljesen felesleges eltölteni külföldön egy félévet úgy, hogy az ember a nyelvvel küzd, elég magyarul is felfogni a dolgokat. Nagyon sok embernek ugyanis nincs elegendő nyelvtudása ehhez, szakközépben "nem divat", az egyetemen meg más baja is van az embernek, bármennyire fontos lenne. A másik eset az enyém, hogy ugyan van nyelvvizsgám kettő is, de annyi az új szakmai ismeret (ami egy szakközepesnek már nem az), aminek az elsajátításához napi szintű gyakorlás kell, hogy mellette a nyelv szintentartására sem marad idő. Magyarul pár ember az, aki külföldön tud tölteni egy szemesztert. Hát ezért kár volt a régi rendszert ilyen átgondolatlanul megbolygatni. Nagyon nagy kár. Az egyetlen szerencse, hogy rossz mérnök sehova sem kell, akit az egyetem nem, azt az élet kiselejtezi.
Köszönöm, hogy frissítitek és mélyítitek az ismereteimet.
VálaszTörlés